A Fidesz-KDNP az országgyűlési választási kampányban egyszeri, nagy arányú adócsökkentést ígért, amit részben meg is valósított, arról viszont elfelejtettek szólni, hogy emellé megemelik a nyugdíjjárulék mértékét, és csökkentik az adójóváírás összegét.
Mindezek következtében viszont a várt béremelkedés jövőre elmarad, sőt, az alacsony- és középkategóriás jövedelemmel rendelkezők közül azok, akik nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt, 2011-ben kevesebb pénzt visznek haza, mint idén.
Mindezek következtében viszont a várt béremelkedés jövőre elmarad, sőt, az alacsony- és középkategóriás jövedelemmel rendelkezők közül azok, akik nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt, 2011-ben kevesebb pénzt visznek haza, mint idén.
Rosszabbul fogunk élni, mint négy éve?
A fizetések esetében kétféle értéket érdemes megnézni. Az egyik a bér nettó összege, ami azt mutatja meg, hogy a munkavállaló zsebében mennyi marad a bruttó összegből. A másik a bér reálértéke, ami azt mutatja, hogy valójában mennyit ér az a pénz.
Az adóváltozások miatt a nettó összeg csak a bruttó 300 ezer forint fölött keresők esetében nő, ám fizetésük még így is kevesebbet ér majd, mint tavaly. Reálértéken ugyanis a bér csak a 400 ezer forintos kategóriától fölfelé emelkedik.
A változás az alacsony jövedelműeket érinti a legfájdalmasabban. A 75-125 ezer forintos kategóriába tartozók fizetése nettóban "csupán" kétezer forinttal lesz kevesebb, viszont fizetésük reálértéken 6-8 százalékkal fog kevesebbet érni.
Rosszul járnak a rendszerrel azok is, akik bruttó 210-290 ezer forintot keresnek. Ők eddig igénybe vehették a teljes összegű, havi 15 ezer forintos adójóváírást, ám jövőre ezt már nem tehetik meg, mivel a kormány megemelte az igénybevételre vonatkozó összeghatárt, amelyből ezáltal ők kiestek. Emiatt a nettó bér esetükben 4-6 ezer forinttal lesz kevesebb, reálbérük pedig 5-7 százalékkal fog csökkenni.
A rendszerrel leginkább a magas jövedelműek járnak jól. A bruttó 500 ezer forintot keresők 36 ezer forinttal vihetnek többet haza jövőre, és fizetésük 9,5 százalékkal ér többet majd. Az egymilliós fizetésűek zsebében 135 ezer forinttal több marad, reálbérük pedig 21,8 százalékkal nő.
A részletes adatokat ezen a linken tekintheti meg.
Tíz százalékos béremelés oldaná meg a problémát
Az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kiszámolta a várható béreket az esetleges fizetésemelések tükrében is. Ha öt százalékkal nő a bér, akkor a sávok, ha nagyban nem is, de változnak. ez esetben például a 280-290 ezer forintos bruttó bérrel rendelkezők már reálbér-növekedést könyvelhetnének el, és az alacsony keresetűek reálbére is "csupán" 2-4 százalékkal csökkenne.
A helyzetben akkor lenne érdemi változás, ha tíz százalékos béremelés következne be. Ebben az esetben már azok is örülhetnének, akik jelenleg bruttó 75 ezer forintot keresnek. Az emelés hatására ugyanis bérük reálértéken 0,2 százalékkal nőne, nettójuk pedig 2.200 forinttal emelkedne meg. Ebben az esetben a 210-290 ezer forintos kategóriába tartozók reálbére sem csökkenne érdemben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kép nem teljes, mivel a számítások nem veszik figyelembe a szintén újonnan bevezetett családi adókedvezményt. Az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62.500 forinttal (10.000 Ft valós adókedvezményt jelent), 3 vagy több esetén 206.250 forinttal (33.000 Ft valós adókedvezményt jelent) lehet csökkenteni havonta és eltartottanként.
Ezzel a probléma az, hogy sokan nem tudják százszázalékosan kihasználni, mivel nem fizetnek annyi adót, amelyből az összeget le lehet teljes egészében vonni. Egy minimálbéres például jövőre 3 ezer forintnyi adót fog fizetni.
Nekik segítség lehet a megosztás lehetősége, a két szülő egymást között eloszthatja a kedvezményt. Ugyanakkor az alacsony keresetű, három vagy többgyermekes családoknál még így sem lesz elérhető teljes egészében a családi adókedvezmény.
Ilyen volt, ilyen lett
Az adóváltozásokról ősszel döntött a kormány, először a 16 százalékos szja-csökkentésről, valamint a családi adókedvezményről szavaztak a képviselők. A döntés értelmében az eddigi két kulcs (17 és 32 százalék) helyett egyetlen kulcsot vezettek be, ami 16 százalékos lett.
Csökkentettek emellett az adójóváírás összegén, és szigorították az igénybevétel feltételeit is. Az összeget 15 100 forintról 12 100 forintra vitték le, amely évi 2 millió 750 ezer forintos jövedelemig vehető igénybe teljesen, efölött viszont csak csökkenő mértékben, és csak 3 millió 960 ezer forintig. Korábban a 15 ezer forint igénybevételének határa 3 millió 188 ezer forint volt.
Az adócsomag elfogadása után, meglehetősen váratlanul döntött a parlament a nyugdíjjárulék fél százalékos emeléséről. Az ebből befolyó pénzre az indoklás szerint a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulása miatt van szükség, a kormány így pótolja az ez okból kieső 20-40 milliárd forintot. Valószínűbb azonban, hogy a költségvetési hiány pótlása miatt volt szükség a járulékemelésre.
Az ellenzéknek nem tetszett
A változásokat az összes ellenzéki párt elítélte. Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: a fideszes adóelképzelések blöffnek ügyesek, gazdaságilag zavarosak, társadalompolitikailag pedig bűnösek és szegényellenesek.
A politikus hangsúlyozta, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa mindössze egy százalékkal mérséklődik, így forradalmi adócsökkentésre csak a legjobban kereső 10 százalék számíthat, akiknek összesen mintegy 300 milliárd forintot hagynak a zsebükben.
Az LMP hasonlóan vélekedett, mint mondták: a Fidesz-KDNP adócsomagja igazságtalan, felelőtlen és irracionális, amely az alacsony keresetűeket bünteti. Mindezek miatt a párt arra kérte a kormányt, hogy a csomagot vonja vissza.
A Jobbik részéről Lenhardt Balázs azt mondta: az egykulcsos adó neoliberális eszme, az SZDSZ-nek volt a fő követelése, abszolút nem felel meg a társadalmi igazságosság elvének, a közös teherviselésnek.
Ugyanilyen reakciókat váltott ki az ellenzékből a nyugdíjjárulék emelése is.
Az MSZP felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket és ne hazudozzon. Az LMP úgy vélekedett, a lépés elveszi a személyi jövedelemadó csökkentés jelentős részét az adófizetőktől, a Jobbik pedig a lépést sunyinak és gyávának nevezte. Sunyinak azért, mert azt egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni".
A fizetések esetében kétféle értéket érdemes megnézni. Az egyik a bér nettó összege, ami azt mutatja meg, hogy a munkavállaló zsebében mennyi marad a bruttó összegből. A másik a bér reálértéke, ami azt mutatja, hogy valójában mennyit ér az a pénz.
Az adóváltozások miatt a nettó összeg csak a bruttó 300 ezer forint fölött keresők esetében nő, ám fizetésük még így is kevesebbet ér majd, mint tavaly. Reálértéken ugyanis a bér csak a 400 ezer forintos kategóriától fölfelé emelkedik.
A változás az alacsony jövedelműeket érinti a legfájdalmasabban. A 75-125 ezer forintos kategóriába tartozók fizetése nettóban "csupán" kétezer forinttal lesz kevesebb, viszont fizetésük reálértéken 6-8 százalékkal fog kevesebbet érni.
Rosszul járnak a rendszerrel azok is, akik bruttó 210-290 ezer forintot keresnek. Ők eddig igénybe vehették a teljes összegű, havi 15 ezer forintos adójóváírást, ám jövőre ezt már nem tehetik meg, mivel a kormány megemelte az igénybevételre vonatkozó összeghatárt, amelyből ezáltal ők kiestek. Emiatt a nettó bér esetükben 4-6 ezer forinttal lesz kevesebb, reálbérük pedig 5-7 százalékkal fog csökkenni.
A rendszerrel leginkább a magas jövedelműek járnak jól. A bruttó 500 ezer forintot keresők 36 ezer forinttal vihetnek többet haza jövőre, és fizetésük 9,5 százalékkal ér többet majd. Az egymilliós fizetésűek zsebében 135 ezer forinttal több marad, reálbérük pedig 21,8 százalékkal nő.
A részletes adatokat ezen a linken tekintheti meg.
Tíz százalékos béremelés oldaná meg a problémát
Az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége kiszámolta a várható béreket az esetleges fizetésemelések tükrében is. Ha öt százalékkal nő a bér, akkor a sávok, ha nagyban nem is, de változnak. ez esetben például a 280-290 ezer forintos bruttó bérrel rendelkezők már reálbér-növekedést könyvelhetnének el, és az alacsony keresetűek reálbére is "csupán" 2-4 százalékkal csökkenne.
A helyzetben akkor lenne érdemi változás, ha tíz százalékos béremelés következne be. Ebben az esetben már azok is örülhetnének, akik jelenleg bruttó 75 ezer forintot keresnek. Az emelés hatására ugyanis bérük reálértéken 0,2 százalékkal nőne, nettójuk pedig 2.200 forinttal emelkedne meg. Ebben az esetben a 210-290 ezer forintos kategóriába tartozók reálbére sem csökkenne érdemben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kép nem teljes, mivel a számítások nem veszik figyelembe a szintén újonnan bevezetett családi adókedvezményt. Az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62.500 forinttal (10.000 Ft valós adókedvezményt jelent), 3 vagy több esetén 206.250 forinttal (33.000 Ft valós adókedvezményt jelent) lehet csökkenteni havonta és eltartottanként.
Ezzel a probléma az, hogy sokan nem tudják százszázalékosan kihasználni, mivel nem fizetnek annyi adót, amelyből az összeget le lehet teljes egészében vonni. Egy minimálbéres például jövőre 3 ezer forintnyi adót fog fizetni.
Nekik segítség lehet a megosztás lehetősége, a két szülő egymást között eloszthatja a kedvezményt. Ugyanakkor az alacsony keresetű, három vagy többgyermekes családoknál még így sem lesz elérhető teljes egészében a családi adókedvezmény.
Ilyen volt, ilyen lett
Az adóváltozásokról ősszel döntött a kormány, először a 16 százalékos szja-csökkentésről, valamint a családi adókedvezményről szavaztak a képviselők. A döntés értelmében az eddigi két kulcs (17 és 32 százalék) helyett egyetlen kulcsot vezettek be, ami 16 százalékos lett.
Csökkentettek emellett az adójóváírás összegén, és szigorították az igénybevétel feltételeit is. Az összeget 15 100 forintról 12 100 forintra vitték le, amely évi 2 millió 750 ezer forintos jövedelemig vehető igénybe teljesen, efölött viszont csak csökkenő mértékben, és csak 3 millió 960 ezer forintig. Korábban a 15 ezer forint igénybevételének határa 3 millió 188 ezer forint volt.
Az adócsomag elfogadása után, meglehetősen váratlanul döntött a parlament a nyugdíjjárulék fél százalékos emeléséről. Az ebből befolyó pénzre az indoklás szerint a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulása miatt van szükség, a kormány így pótolja az ez okból kieső 20-40 milliárd forintot. Valószínűbb azonban, hogy a költségvetési hiány pótlása miatt volt szükség a járulékemelésre.
Az ellenzéknek nem tetszett
A változásokat az összes ellenzéki párt elítélte. Lendvai Ildikó szocialista országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: a fideszes adóelképzelések blöffnek ügyesek, gazdaságilag zavarosak, társadalompolitikailag pedig bűnösek és szegényellenesek.
A politikus hangsúlyozta, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa mindössze egy százalékkal mérséklődik, így forradalmi adócsökkentésre csak a legjobban kereső 10 százalék számíthat, akiknek összesen mintegy 300 milliárd forintot hagynak a zsebükben.
Az LMP hasonlóan vélekedett, mint mondták: a Fidesz-KDNP adócsomagja igazságtalan, felelőtlen és irracionális, amely az alacsony keresetűeket bünteti. Mindezek miatt a párt arra kérte a kormányt, hogy a csomagot vonja vissza.
A Jobbik részéről Lenhardt Balázs azt mondta: az egykulcsos adó neoliberális eszme, az SZDSZ-nek volt a fő követelése, abszolút nem felel meg a társadalmi igazságosság elvének, a közös teherviselésnek.
Ugyanilyen reakciókat váltott ki az ellenzékből a nyugdíjjárulék emelése is.
Az MSZP felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket és ne hazudozzon. Az LMP úgy vélekedett, a lépés elveszi a személyi jövedelemadó csökkentés jelentős részét az adófizetőktől, a Jobbik pedig a lépést sunyinak és gyávának nevezte. Sunyinak azért, mert azt egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni".
Forrás: stop.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése