2010. november 30., kedd

Az MSZP az új erő


Nem ragadtam rögtön billentyűzetet az MSZP hétvégi politikai nagygyűlése után. Ott voltam a helyszínen. Végighallgattam a beszédeket. De amire vártam, az a média, a blogok és az ismerőseim reakciói. Összefoglalva a vélemények inkább pozitívak voltak, természetesen a jobboldali pártmédia okádott egyet a teltházas arénára.



Leginkább az dominált, hogy szépen összeszedte magát az MSZP. Tény, hogy sokan azt várták a szociktól, hogy szépen eltűnnek, azonban aki ilyen álmot rebesget, inkább tartják bolondnak, mintsem figyelemre méltó véleményformálónak. Az MSZP megmaradt. Ami ennél is fontosabb, ismét nagypárttá lett.




2010. november 29., hétfő

Tüntetéssorozat indul Orbánék "karácsonyi ajándéka" ellen

Az Állandó Ágazati Szakszervezeti Fórumot alkotó 16 szakszervezet is részt vesz a szombatra meghirdetett szakszervezeti demonstráción, hogy kifejezze tiltakozását a kormány "munkavállalókat sújtó intézkedései ellen, közöttük az szja csökkentéshez kapcsolódó intézkedések, a 98 százalékos különadó és a magány-nyugdíjpénztári vagyon "lenyúlása" ellen - jelentette be Székely Tamás, a vegyipari ágazati szakszervezet elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

Az intézkedéssorozat Székely Tamás szerint láthatóan gyengíti a forintot, így csökkenti a belső keresletet, hiszen a devizahitelesek terheit növeli. Székely Tamás ezért feltette a kérdést: "valóban ilyen karácsonyi ajándékot szán-e a kormány az embereknek". Hangsúlyozta azt is: a december 4-i demonstráció az első állomása lesz a szakszervezeti tiltakozó akcióknak, vidéken és Budapesten is terveznek további akciókat. Ezen túl a fórum Alkotmánybírósághoz fordul, próbapereket indít, ha kell népszavazást kezdeményez és nem zárja ki a sztrájk lehetőségét sem - tette hozzá Szilágyi József, a villamosipari szakszervezet elnöke.

Székely Tamás kifejtette: a munkavállalók több mint 80 százalékát tömörítő 16 ágazat szakszervezete szerint a kormány intézkedései miatt veszélybe került az alkotmányos jogrend. Hozzátette: tiltakoznak a magán-nyugdíjpénztári vagyon hozamának megadóztatása, a járulék adóvá átnevezése és a vissza nem lépők "megbüntetés" ellen is.

2010. november 25., csütörtök

Megtelhet a sportaréna

Több mint tízezer emberre, telt házra számít az MSZP szombati politikai nagygyűlésén a Papp László Sportarénában. Az MSZP szóvivője, Török Zsolt elmondta, hogy a másfél órásra tervezett tömegdemonstráció politikai szónoka Mesterházy Attila pártelnök lesz, rajta kívül két magánember szólal fel a rendezvényen. Az eseményen a teljes MSZP-frakció, illetve az országos elnökség tagjai is ott lesznek, és több civil szervezet és szakszervezet is képviselteti magát. Mesterházy Attila október 28-án jelentette be, hogy a szocialista párt országos tömegdemonstrációt tart a kormány eddigi tevékenysége elleni tiltakozásul.                                                       hírszerző.hu

Veszélyhelyzetet hirdethetnek Esztergomban


Esztergom jegyzője csütörtök délután három órára összehívta a városi védelmi bizottságot, mert a városvezetés úgy ítéli meg, hogy veszélyhelyzetet kell kihirdetni. Szerdán este már kétszer akkora területen nem égnek az utcai lámpák, mint egy nappal ezelőtt.

Tandíjellenes diáktüntetések Nagy-Britanniában

Diákok tízezrei tüntettek több brit nagyvárosban az egyetemi tandíj felső határának meredek emelése ellen. A demonstrációk gyakran összecsapásokba torkolltak, és a diákok több egyetemi épületet elfoglaltak.

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az általános költségvetési megszorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragja, és lehetővé akarja tenni, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról (egymillió forintról) kilencezer fontra (csaknem 3 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

Károlyi szobráért demonstráltak


Károlyi Mihály, az első magyar köztársaság elnöke szobrának védelmében demonstráltak vasárnap, Budapesten, a Kossuth téren. 

Az ANTIFA Új Spartacus Liga azért hirdetett demonstrációt, mert november 16-án „meggyalázták” Károlyi Mihály szobrát, s ezt nyíltan történelemhamisító, antiszemita cselekedetnek tartják. A Jobbik keddi tüntetésén - amelyet Horthy Miklós Budapestre vonulásának évfordulóján rendeztek - a felszólalók követelték Károlyi Mihály szobrának eltávolítását. A szoborra Novák Előd országgyűlési képviselő egy táblát akasztott azzal a szöveggel, hogy „Én felelek Trianonért!”.
Valakik később egy, a zsidó vallást jelképező fejfedőt, kipát helyeztek a szobor fejére.

Vasárnap délután a „Hit, illúziók nélkül” elnevezésű rendezvényen felszólalt Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Márton László író és Tamás Gáspár Miklós filozófus.

Feldmájer Péter beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ami Károlyi szobrával történt az nyílt és világos támadás a zsidóság és az egyenlőség eszméje ellen. Szerinte azért „gyűlölik” Károlyit, mert nem volt elvakult antiszemita, zsidógyűlölő és felemelte hangját a zsidótörvények ellen.

Márton László író méltatva Károlyi Mihály életútját, kijelentette, ma hiányzik a méltóság „az ország második és harmadik közjogi méltóságából”. Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta, hogy Károlyi valóban „áruló” volt, elárulta azt a történelmi osztályt, amihez tartozott és a parasztság oldalára állt, ezért üldözik ma is. Elutasítjuk azoknak az „intellektuális gyávaságát”, akik nem tudnak mást kitalálni, mint a több száz éves sérelmek felhánytorgatása, és a bűnbakok újbóli sárba tiprása - hangoztatta.

A demonstráción mintegy félezren vettek részt. A rendezvény végén többen fehér, vagy vörös szegfűt, gyertyát helyeztek el Károlyi szobránál.

A rendezvénytől távolabb, az út menti házak tövében két tucatnyi ellentüntető állt, közülük néhányan árpádsávos zászlót lengettek.

1918 őszén az első világháborús katonai vereség következtében széthullott az 1867-ben létrehozott Osztrák-Magyar Monarchia. 1918. október 31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus forradalom, s miután november 12-én Ausztria demokratikus köztársasággá alakult, 1918. november 16-án a parlamentben összeült Nagy Nemzeti Tanács deklarálta a népköztársasági államformát, majd 1919. január 11-én határozatot hozott Károlyi Mihály köztársasági elnöki kinevezéséről. 

MTI

2010. november 23., kedd

Törőcsik Mari ma ünnepli 75. születésnapját

Törőcsik Mari érdemes művész, kétszeres Jászai Mari-díjas és háromszoros Kossuth-díjas színművésznőnk ma, 2010. november 23-án ünnepli hetvenötödik születésnapját. A jeles esemény alkalmából az m1 a művésznő egy 1961-es filmjét, a Házasságból elégséges című vígjátékot vetíti.

Törőcsik Mari 1935. november 23-án született Pélyen. Pályafutása már a Színművészeti Főiskola alatt elkezdődött, Fábri Zoltán Körhinta című filmjében játszhatta a főszerepet, amellyel azonnal belopta magát a közönség szívébe. 1958-tól húsz éven át a Nemzeti Színház művészeként dolgozott, de közben számtalan filmszerepet is vállalt, olyan nagy rendezőkkel dolgozott együtt, mint Jancsó Miklós, Makk Károly, Tímár Péter, vagy Maár Gyula.

1979-től egy éven át a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetőjeként tevékenykedett, 1980 és 1990 között a Mafilm társulatának tagja volt, 1990-től 1993-ig a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, majd igazgatta a Thália Színházat, és vendégszerepelt a Katona József Színházban.

Törőcsik Mari kétszer ment férjhez, első házasságát a szintén színművész Bodrogi Gyulával kötötte, a másodikat pedig Maár Gyula filmrendező-forgatókönyvíróval, aki kifejezetten a számára is írt filmeket. A színésznő a 2008. év végén komoly egészségügyi krízisen ment keresztül, újra kellett éleszteni, hosszú ideig mély kómában volt, és gép lélegeztette. Szerencsére azóta talpra állt, és ismét színpadra lépett.

2010. november 23-án, Törőcsik Mari születésnapja alkalmából az m1-en vetítik a művésznő egy 1961-es filmjét, a Házasságból elégséges című vígjátékot, amelyben Bodrogi Gyulával együtt játszik. 

A Fidesznek is árt a Hoffmann-terv

A kormánypárt szavazóbázisának érdekeit sérti az új felsőoktatási koncepció – állítja Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a társadalom nem fogad be olyan oktatáspolitikát, ami szűkíti a felsőoktatásba jutók számát. Úgy véli, a vitaanyagot olyan professzorok írták, akiket zavarnak a hallgatók. Tévedés, hogy a teljes felsőoktatásnak elitnek kell lennie és nem ésszerű, hogy a professzorok két óra között vezessék az egyetemeket.


A világ nem erre halad, mindenütt egyre többen járnak felsőoktatásba. Kozma Tamás szerint a tömegesedés egyik oka a középosztályosodás. Ez a középosztály ugyanis azt szereti, ha a gyermeke egyetemre jár, hiszen ez a társadalmi státusz újratermelésének legjobb eszköze. A másik ok, hogy az Európát hosszú ideig meghatározó szociáldemokrácia az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést hirdette, s egyre több alacsonyabb társadalmi státuszú fiatal kerülhetett be az egyetemekre, főiskolákra vagy a felsőfokú szakképzésbe.

Ezen az úton nem lehet visszafordulni. A jelenlegi oktatásvezetés nem veszi észre, hogy épp a Fidesz szavazóbázisát támadja a törvénykoncepcióval. Hiszen annak „jóvoltából” egyrészt a vidéki, hátrányosabb helyzetű emberek szorulnak ki a felsőoktatásból, másrészt a vidéki főiskolák létét is veszélyezteti a tervezet. A kormánypárt szavazóbázisának érdekeit sérti, hiszen az inkább kötődik a vidékhez, mint a pesti elitegyetemekhez. A vitaanyagot valószínűleg olyan professzorok írták, akiket zavarnak a hallgatók, akik olyan egyetemet szeretnének, ahol nyugodtan kutathatnak, kevés hallgatóval kell bajlódniuk. Tévedés, hogy a teljes felsőoktatásnak elitnek kell lennie. A tömegesedésnek épp egy határozott differenciálódás a következménye. Megmaradtak az elitegyetemek, elitszakok, de kitermelődött egy olyanfajta felsőoktatás ezek mellett, ami a szélesebb hallgatói rétegeket célozza meg.

Jön a 6-os korhatárkarika


Új korosztályi besorolást akar a Fidesz és több magyar produkciót. Az összes közszolgálati hírműsort az MTI rakja majd össze – benyújtották az új médiatörvényt. 

174 oldalon 228 paragrafusból áll az új médiatörvény-tervezet, melynek benyújtói hat kategóriába soroltatnák a műsorokat, az eddigieket ugyanis megfejelnék egy hat éven aluliaknak nem ajánlott kategóriával. Van, amit este kilenctől, van, amit este tíztől hajnali ötig engedhetnek csak adásba, míg a hatos kategóriába tartozó műsorokat (jellemzően pornográfiát és erőszakot) soha.

régi-új karikák

I. kategória – korhatár nélküli műsorszám
II. kategória – 6 éves kor alatt nem ajánlott
III. kategória – 12 éves kor alatt nem ajánlott
IV. kategória – 16 éves kor alatt nem ajánlott
V. kategória – 18 éves kor alatt nem ajánlott
VI. kategória – szélsőségesen durva vagy pornográf műsorszám
A közszolgálati tévék műsoridejének több mint felét magyar műsorokkal kell megtölteni, a zenei rádiók adásának negyedét pedig magyar számok teszik majd ki. A tervezet készítői persze megengedőek, lehetőség van, hogy a csatornák és adók fokozatosan érjék el műsorrendjükben a kívánt arányt.

Magyaros egyenruhába öltöztetné a fiatalokat a kormány

Veszélyhelyzet idején statáriális bíráskodást vezetnének be – Pénzzel megváltható lesz a besorozás

A természeti katasztrófák jelentette kockázatok mérséklése érdekében a lakóingatlanokra kötelező vagyonbiztosítást írnának elő, a fiatalokat pedig polgári védelmi szolgálatra „soroznák be” – egyebek mellett ezt is tartalmazza a katasztrófavédelmi rendszer fejlesztését célzó koncepció.

 



 Több intézkedéssel is reagálna a kormány a lakosságot és az anyagi javakat veszélyeztető katasztrófák kockázatának növekedésére – derül ki a katasztrófavédelmi rendszer fejlesztési irányait meghatározó, a kormány által elfogadott koncepcióból. Erről az egyeztetéseket december 15-ig kell lefolytatni, s annak alapján jövő márciusra törvénytervezetet készíteni.


A koncepció szerint bevezetnék a köteles polgári védelmi szolgálatot, ami azt jelenti, hogy a veszélyeztetett települések 22 és 27 év közötti lakosait egyszerűen „besoroznák”. Ha azonban a szükséges létszám nem biztosítható, a sorban következő korosztályokat is bevonnák. A közreműködésre az állampolgárokat „az anyagi motiváción túl morális eszközökkel célszerű ösztönözni, így korszerű, gazdaságos, magyaros egyenruha és rendfokozat viselésével, fogadalommal illetve eskütétellel, kitüntetés adományozásával” – olvasható a dokumentumban. 

Graffiti: művészet vs. rongálás?

Mintegy húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdjünk beszélni a graffiti jelenségről. Hogy milyen eredménnyel, az még kérdéses, de legalább már beszélünk róla, tudva: a graffiti csak úgy nem tűnik el és minket sem fog kevésbé zavarni.

 

A graffiti egyidős a történelemmel, de erről a szóról a legkevesebbeknek jutnak eszébe az őskori barlangrajzok, vagy az ókori kultúra. Sokkal inkább a köz- és magánépületeket mind jobban elborító mai ún. tag-ek képe merül fel. Azok a kalligrafikus aláírások, amik a belvárosi házfalakat, lépcsőházakat, liftek-, telefonfülkék falát és padokat borítják el milliószám. A jellemzően filctollal készült tag általában a firkász neve, a csapat neve vagy csak egy sima üzenet, ami nem graffiti, és szintén nem egybemosható minőségű a street art-tal sem, bár ez aligha vígasztalja azokat, akik nap mint nap szembesülnek a jelenséggel, nevezzék bárhogy is.

Hazánkban igazán 1992-'93 környékén terjedtek el a falfirkák, honnan máshonnan indíttatva, mint a graffiti bölcsőjeként számon tartott New Yorkból, ahol a 80-as évek elejére a metrót - a szigorodó ellenőrzések dacára - szétírtak a fújók. A tengerentúlról elindult óriási divathullám eleinte az "itt jártam" típusú tagek-kel tette le kézjegyét Magyarországon, később megjelentek a konkrét üzenetet nem tartalmazó "festmények", a graffitik, majd 2000-ben a street art is megérkezett hozzánk. Utóbbi, művészi szintű alkotások, falfestmények galériába hívásával azóta sokan megpróbálkoztak, de az utcai alkotóknak az illegalitás varázsa erősebb. Jóllehet a szakemberek szerint jelentősen csökkentené a köz- és magánvagyonok ilyen jellegű megrongálását, ha legális falakat jelölnének ki, de ebből (egyelőre) kevés van; a fővárosban csak a Filatorigáton. Viszont több fórumon igyekeznek fellépni a falfirkálók ellen, úgy, hogy nem tiltják, hanem bizonyos keretek között végezve legalizálják azt.

A világon egyedülálló javaslattal állt elő a MÁV 2003-ban: "megnemtámadási nyilatkozatot" tettek a vasúttársaság és az aláíró graffitisek. Az alku lényege: megkímélik az értékes vasúti kocsikat a graffitisek, cserébe a MÁV tűzfalakat, illetve kerékpár- és poggyászszállító kocsikat ajánlott fel szabadon festhető felületként. Az akció több-kevesebb sikere után az ország több városában is indultak legalizálási kísérletek, így próbálva korlátok közé szorítani a falfirkálást. Hogy csak néhányat említsünk: Győrben Országos Falfestmény és Graffiti Fesztivált rendeztek két alkalommal, de egy budapesti bevásárló centrumban is rendeztek már pénzdíjas versenyt graffitisek számára. Debrecenben az egyik tíz emeletes ház liftjeit megrendelésre fújták össze, abban bízva, hogy az ízléses festés nem csak, hogy eltűnteti a régi firkákat, de nem kerülnek rá újabb rajzok, mert az tetszik a fiataloknak.

A Fidesz börtönnel sújtaná a falfirkálást

Az Országgyűlés ma várhatóan hat általános vitát folytat le, közte az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett fogolyszökésnek minősítené a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályainak súlyos megszegését.

Az Országgyűlés ezen a héten szerdán és pénteken is ülésezik. A kormány büntető tárgyú indítványához Nagy Gábor Tamás (Fidesz) olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirkálást.

A parlament tervezett napirendje szerint szintén ma kezdődik a vita az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról. A kormány javaslata praktikusan azt jelenti, hogy a jövő évtől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban, és nem munkanapokban számolnák a határidőket.

Ma megkezdi a Ház az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját. Az indítvánnyal a kormány bővíteni akarja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. finanszírozási eszközeit, továbbá visszaállítaná az állami fejlesztési bankra vonatkozóan az osztalékelvonás tilalmát.

Ugyancsak ma vitatják meg a képviselők a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatot, mely szerint a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások - közte a nyugdíjbiztosítás - adatfeldolgozását csak az állami szférába tartozó, azaz az adatkezelő által közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthatná el a jövőben.

Várhatóan három, agráriummal kapcsolatos indítvány általános vitája is lezajlik és több részletes vita is lesz: az egyes rendészeti tárgyú törvénymódosítások, a minisztériumok felsorolásáról szóló és az iparjogvédelmi jogszabályok, valamint a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosításáé.

nol.hu

Felhördültek a spanyolok a szavazás közben elélvező nő videóján

 "Szavazni öröm" - ez az üzenete a katalán Fiatal Szocialisták kampányvideójának, amely felháborodást váltott ki Spanyolországban. A videón szereplő fiatal nőnek a szavazata leadása közben orgazmusa van. A spanyol esélyegyenlőségi miniszter szerint a felvétel félrevezető, mert nem igaz.

Több spanyol politikus is kritizálta a katalóniai Fiatal Szocialisták kampányvideóját, amelyen egy nő szavazás közben - a szavazóbizottság megrökönyödésére - előbb különösen izgatottá válik, majd, miközben bedobja a cédulát az urnába, orgazmust él át. A reklámszöveg szerint "szavazni öröm" (Votar és un plaer). 



A BBC szerint a videót - amely a novemberi regionális választásokra készült - szocialista és ellenzéki politikusok is bírálták, az esélyegyenlőségi miniszter "félrevezetőnek" nevezte. Hozzátette, "ha a videón látottak igazak lennének, a részvétel nagyban megnövekedne". A konzervatív ellenzéki Katalán Néppárt vezetője, Alicia Sanchez-Camacho úgy fogalmazott, a felvétel a nők méltósága elleni támadás. A szocialista párti egészségügyi miniszter, Leire Pajin pedig azt kérte a pártoktól, hogy mutassanak tiszteletet a nők iránt, és viselkedjenek felelős politikusok módjára.

A BBC szerint akadtak ugyanakkor olyanok, akik szerint nem lépte át a határt a felvétel. A Katalán Szocialista Párt vezetője, José Montilla szerint például "ha ez a videó arra buzdítja az embereket, hogy menjenek el szavazni, akkor nem szolgál rossz célt". Igaz, egy televíziós interjúban meglepve tudta meg, hogy saját pártjának ifjúsági szárnya készítette a kampányvideót.



A katalóniai Zöld Koalíció vezetője, Joan Herrera pedig úgy kommentálta a felvételt: "szerintem nagyon nehéz lenne elélvezni attól a ténytől, hogy valaki a jelöltekre szavaz, magamat is beleértve". A videót már több százezren látták a Youtube videómegosztó szájton.

Origo

A Jobbik parlamenti gumimacivadásza

Amíg Novák Előd beszél a parlamentben, addig képviselőtársa leköti magát. Pontosan mit is csinál? Hát nyilván egy szittya vadászrituálét mutat be :) Az alábbi videó csak erős idegzetűek számára FOGYASZTHATÓ! :)



Ui:
Kedves Előd, lopni nem szép dolog, még ha az ember fia jobbikos is! Tudod, a mai parlamenti Nemzeti Együttműködős alkotmánytervezetes akciódra gondolok. Te is tudod, annak a képnek az eredetije, amit átadtál Navracsicsnak, innen származik, a Piroslapról… de ezt elfelejteted mondani… nem szép dolog!
További jó vadászatot kívánunk!

Ha Istentől való... ezek szerint mégsem...

Bevallom, eddig mazochizmusnak gondoltam az új Alkotmánnyal kapcsolatos írásokat, főképpen iratokat olvasni. Egész a mai napig, ma, a Hírszerzőn megjelent cikk elolvasásakor rájöttem, hogy ez nem mazochizmus, hanem szórakozás. Ennek a cikknek a hatására belevágtam, el is olvastam az első részt (PDF), aminek a végén olyan megállapítást találtam, amiből csak egyetlen következtetést lehet levonni: azonnal meg kell szüntetni a választásokat.

Önmagában a kereszténység az új Alkotmányba való beemeléséről szóló írás egy meglehetősen unalmas keveréke a történelemórának és a filozófiának, mindamellett ilyen érdekes (és a Hírszerző cikkéből kimaradt) mondatokkal, mint:
Persze hozzájárult a katolikus egyház középkor végi válsága is, mely megreformálásra kényszerült.
 Értem én, hogy nem a középkor vége kényszerült megreformálásra, de még csak nem is a katolikus egyház középkor végi válsága, hanem maga a katolikus egyház, csak akkor tessék ezt mondani.

Több mint egymillió cápát ejtenek el évente az Atlanti-óceánban

A halászati tilalom és a méretkorlátozás ellenére legkevesebb 1,3 millió többségben végveszélyben lévő cápa esett áldozatául 2008-ban az Atlanti-óceánon folytatott ipari méretű halászatnak - hívta fel a figyelmet egy hétfőn megjelent tanulmány.

A valódi számadatok valószínűleg jóval magasabbak, ám ennek alátámasztásához nincsenek meg a szükséges jelentések - derült ki az Oceana halászatfelügyelő csoport tanulmányából, amely az Atlanti Tonhalak Védelmének Nemzetközi Bizottsága (ICCAT) által tartott találkozóval párhuzamosan látott napvilágot. A november 27-ig tartó párizsi tanácskozáson az ICCAT 48 tagjának a kereskedelmi célú halászat fenntarthatóságának biztosításáról és a veszélyeztetett cápafajok védelmét biztosító halászati kvóták, valamint egyéb szigorítások bevezetéséről kell megállapodásra jutnia.

2010. november 18., csütörtök

Gabonával a világ élén

Kevés területe van a tudománynak, ahol a világelsők között vagyunk - ezek egyike a gabonanemesítés. Abban a kutatásban is elöl járunk, amely azt vizsgálja, hogyan hat a gabonafélékre a klímaváltozás, a kevesebb csapadék, az enyhébb tél és a szélsőségesebb időjárás.

Hatvan éve sikeresen dolgozik az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, s ez annak köszönhető, hogy követni tudták a különböző korszakok igényeit. A szocialista érában az volt az elsődleges kutatási szempont, hogyan lehetne minél nagyobb mennyiséget termelni a Magyarországon élő embereknek, és hogyan lehet bőségesen exportra is juttatni (a kommunista országok "éléskamrájaként", kőolajért vagy húsért cserébe).

Rogánék kifelejtették az agyat a médiagólemből

Az Országgyűlés a napokban fogadta el a médiaalkotmányt, amely az utolsó volt a média szabályozásáról hozott törvények sorában. Ezzel teljesedett be az új médiarendszer, amelyben a kormány elfoglalta a médiairányítás kulcspozícióit. Az új törvényről újságírók és szakértők véleményét kértük. Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a médiaalkotmány az igazán vitatott sajtóirányítási rendszerről nem rendelkezik. 



2010. november 16., kedd

Jobbik? Nem!

Kiemelné az iskolából az erőszakos diákokat a kormány

Szigorítana a súlyos és sorozatos fegyelmi vétségeket elkövető diákokkal szembeni szankciókon a kormány a közoktatási törvény kiszivárgott tervezete szerint - írja a Magyar Nemzet. A terv szerint az ilyen gyerekeket kiemelhetnék az iskolarendszerből még akkor is, ha tanköteles korban vannak.

Új szabályokat vezetne be a sorozatos fegyelmi vétségeket elkövető diákokkal szemben a kormány - derül ki a közoktatási törvény tervezetéből, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett. A tervezet értelmében tartós és súlyos fegyelmi vétség esetén a diákokkal szemben az is lehet a szankció, hogy kiemelik őket az iskolából.
A jelenleg hatályos jogszabály szerint a tanköteles gyerekek esetében nem lehetséges ilyen büntetés. Legfeljebb azt engedi meg a törvény, hogy másik iskolába irányítják át őket, és azt is csak akkor, hogy az adott intézmény vezetője talál olyan iskolát, amely befogadja őt - írja a Magyar Nemzet.

Az új tervezet értelmében ugyanakkor a szülő kötelessége lenne új iskolát találni, és ha a gyerek veszélyezteti társai épségét, akkor kiemelnék a normál intézményrendszerből - írja a lap. A beszámolóból az nem derül ki egyértelműen, hogy ez után mi történne a gyerekkel.

A szigorítással nyilvánvalóan arra kíván reagálni a kormány, hogy az utóbbi években egyre több panasz érkezett az iskolákból erőszakos gyerekekről. A kormány már korábban elfogadott egy olyan módosítást, amelynek értelmében szigorúbban büntetik a tanárok bántalmazását.

Az új közoktatási törvény része a május végén hivatalba lépett kormány átfogó oktatási reformjának. A kormányoldalon belül is feszültséget okozó átalakításoknak a felsőoktatásra vonatkozó részei már korábban nyilvánosságra kerültek, de a Hoffmann Rózsa által vezetett államtitkárság jelezte, hogy az alsóbb szintű oktatásban is terveznek jelentős változtatásokat.

[Origo]

2010. november 15., hétfő

HA ÉN GAZDAG LENNÉK

Nem vagyok az. Dr. George F. Hemingway az. Ez az egyetlen tulajdonság általában elég szokott lenni ahhoz, hogy valakit bölcs emberként fogadjunk el ebben az országban. Igen, a rendszerváltás egyik nagy hozadéka, hogy a gazdag embert automatikusan bölcsnek, segítőkésznek és szociálisan érzékenynek gondoljuk. Miközben a világ nagyobbik részén a gazdagokat tortákkal dobálják, nálunk a legembertelenebb kapitalistákat is a nép egyszerű embereinek nagy-nagy szeretete veszi körbe. A minap munkások közt jártam, akiket a cégvezető hónapok óta nem fizetett ki. Picit morgolódtak, aztán szinte azonnal arról kezdtek beszélni, hogy jön az új tulajdonos, aki gazdag, bölcs és jószívű. Megold minden problémát és minden nagyon szép és jó lesz. Persze ez nem igaz. Mindig rosszabb kapitalista jön, aki a csontról az utolsó falat húsokat is lerágja, majd eltűnik. Ilyenek, hiénák, de ezt csak páran tudjuk. Még…
Kalmár Szilárd írása, Mindenkihez.eoldal.hu

Orbán sikere: önérzet nélküli nép, önérzet nélküli politikusok

A sokat hivatkozott választói akarat, a kétharmados felhatalmazás, tudjuk jól, semmiféle konkrétumról nem szól. Még akkor sem szólna, ha a kampányban a Fidesz bármit előadott volna a konkrét terveiből. Kizárólag arról szól, hogy az ilyen arányban hatalomba juttatott Orbán és társulata csináljon, amit akar. És úgy csinálja, ahogy akarja. Ha fel akarja forgatni az ország életét és intézményes berendezkedését, ám tegye. Ha meg akarja fosztani az ellenőrző funkcióktól mindazokat az intézményeket, amelyek az egyed- és önkényuralom kialakulását, a szabályok alóli kivételek rendszerének megteremtését akadályozhatnák, akkor megfosztja őket. Ha fütyül a törvényi kötelezettségekre, bizonyára jól teszi.


Felhatalmazzák magukat alkotmánysértésre

Vizsgálhatja, alkotmányellenesnek mondhatja, de nem helyezheti hatályon kívül az Alkotmánybíróság az adótörvényeket - egyszerűsítve ez a lényege az alkotmánymódosítás legújabb verziójának, amiről kedden szavaz majd a parlament. Ha elfogadják, akkor Magyarországon alkotmánysértő törvényeket is be kell majd tartani. Felértékelődhetnek ezzel a külföldi nemzetközi bíróságok. Ha adótörvények buknak külföldön, akkor az költségvetési kockázatot is jelent.

Egészen bizarr jogi helyzet alakulhat ki Magyarországon, ha kedden a kormánypárti politikusok által támogatott alkotmánymódosítást megszavazza a parlament. Előfordulhat, hogy lesznek törvények, amelyekről kimondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes, de továbbra is azok szerint kell élni.

A legújabb alkotmánymódosítási változat ugyanis továbbra is lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra, hogy vizsgálja a költségvetésről vagy az adókról szóló törvények alkotmányosságát. A bíróságtól viszont elvonja azt a jogát, hogy ezeket a törvényeket megsemmisítse. Vagyis szankció nincs, de vélemény lehet.

 

Eredetileg a véleményezési jogot is elvették volna

Az első, még október végén benyújtott alkotmánymódosító javaslat még úgy szólt: "nincs helye felülvizsgálatnak..." a népszavazással sem módosítható kérdésekben. Az új változat viszont így szól [1] (pdf-formátum): „Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.”

A két változat között alapvető különbség van. Az első verzió szerint az Ab-nak hivatalból el is kellett volna utasítania a népszavazási tiltólistás ügyekben érkező indítványokat. Az újabb tervezet viszont az Ab-eljárás megindításának, az alkotmányossági felülvizsgálat lehetőségét minden ügyben meghagyja. A korlátozás arra vonatkozik, hogy egyes esetekben az Ab – függetlenül azok esetleg alkotmánysértő voltától – nem semmisíthet meg jogszabályokat. Adó-, járulék- és más közteher-törvényekről is kimondhatná ugyan, hogy azok alkotmányellenesek, de nem helyezhetné hatályon kívül azokat.

Még pontosabban: hatályon kívül csak azon adó-, költségvetési stb. törvényeket helyezhetné a testület, amelyek az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, és a többi felsorolt dolgokhoz való jogot sértik. Ez azonban egyáltalán nem is jellemző kifogás a pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatban. Több korábban az alaptörvénybe ütközőnek mondott és ezért megsemmisített adótörvénnyel az volt a baj, hogy vagy visszamenőleges hatályúak voltak, vagy olyan jövedelmet, vagyont adóztattak volna, amelyet nem szerzett meg az adóalany, vagy a tulajdonhoz való jogot sértették. Ezekre a módosítás elfogadása esetén nem hivatkozhatna többet az Alkotmánybíróság.

Az alkotmánybíróskodás lényege veszhet el

 

„Az alkotmánybíráskodás lényege, hogy kiirtódjanak a jogrendszerből az alkotmányellenes szabályok. Ha az Alkotmánybíróság csak véleményközlő testület, akkor az alapelve lényegével ellentétes” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. Sólyom László volt köztársasági elnök szerdán ennél is élesebben fogalmazott a tervezett alkotmánymódosításról: „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta.

Magyarországon "a legnagyobb kisajátítás zajlik 1945 óta"

Lopakodó puccs címmel közölt cikket hétfői számában a magyar alkotmánybíróság hatáskörének módosításáról a Profil című osztrák hetilap.

A Profil cikkírója, Gregor Mayer úgy látja, "a demokrácia lopakodó leépítése" zajlik Magyarországon, és ebbe a folyamatba illeszkedik az alkotmánybíróság hatáskörének módosítása. "A média feletti ellenőrzésre törekvés, a köztisztviselők elbocsátástól való védelmének eltörlése és az alkotmánybírák hatalomtól való megfosztása mind azt a célt szolgálja, hogy kényelmes kormányzást biztosítson Orbán Viktornak és hogy négy év múlva ne lehessen őt leváltani" - fogalmazott a szerző.



Íme az új közoktatási törvény koncepciója

Óvatos becsléssel a közoktatás költségvetési támogatásának mintegy évi 50 milliárd forintos növekedésével számol az oktatási államtitkárság 2012-től a pedagógusbérek rendezése és az új finanszírozási szabályok bevezetése, továbbá a létrejövő új évfolyamok, oktatásszervezési megoldások, valamint a kötelezően biztosítandó időkeretek következtében. Többek között ezt tartalmazza az új közoktatási törvény koncepciója.

 A 65 oldalas, MTI birtokába került jelenlegi tervezet szerint a többlet-támogatási igényt az indokolja, hogy az utóbbi tíz évben több mint 100 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, illetve a fejlett országok között mindössze három olyan van (Magyarországon kívül Csehország és Írország), ahol a gazdasági és pénzügyi válságra nem az oktatási ráfordítások növelésével, hanem a csökkenésével reagált a politika. A közoktatási intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmény saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják.

A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetés határozná meg. A központi költségvetés biztosítaná a közoktatási intézmény működéséhez szükséges pedagógus és egyéb alkalmazotti létszámra megállapított átlagbér (és annak járulékai) szerinti támogatást. Az intézményfenntartók biztosítanák a működéshez szükséges további támogatásokat az intézmény számára, illetőleg további bér- vagy dologi juttatásokkal javíthatják az intézmény működésének feltételeit. A közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati, NEFMI azonosítóval rendelkező közoktatási intézmények a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől ugyancsak megkapják

Rögzítik, hogy a közoktatás közszolgálat és nem szolgáltatás, a közoktatás szereplőinek helyzetét egyértelművé teszi a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. A szakmai döntéseket szakemberek hozzák meg a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával. Kitér a nagyobb állami szerepvállalás az intézmények szakmai önállóságának elismerése mellett. Tartalmazza továbbá az anyag a fokozatos áttérést az általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra - a tankönyvek számának csökkentése révén, és a tehetséggondozást és a Nemzeti Tehetségprogramot beemeli a törvény keretei közé.

Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános iskolát követően, illetve - nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén - 10 vagy 12 éves kortól kezdődően minden gyermek a képességei, törekvései és tudása szerint, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.

Atomtorta robbant az MR2 Petőfiért

Kétségkívül a garázs-zenekaroknak a kiugrási lehetőség az MR2 Petőfi. Persze a Petőfi nem mindig volt a lehetőségek rádiója, az unalmas és mérhetetlenül alacsony hallgatottsággal  rendelkező csatorna az "elmúltnyocévben" újulhatott meg, és lett az ami ma. Egy minőségi zenei rádió. Érték. A rádió újabb átalakításával a magyar kisebb zenekarok szívhatnak nagyot, az MR2 előtt esélye sem volt egy jó minőségű, de nem popzenét játszó manager nélküli bandának bekerülni a főként amerikai és magyar nyált játszó kereskedelmi rádiók zenei palettájára. Az Atomtorta nevű kecskeméti illetőségű örömzenekar számai is bekerültek az éterbe és ezzel a zenekedvelők figyelmébe is. No, nem ők az egyetlen felfedezettek, a Petőfi új pezsgést hozott a magyar zenei életbe. Azonban az Atomtorta egyik frontembere nem kívánja tétlenül nézni, hogy a rádió a konzervatív politika enyészetévé legyen. Nyílt levelet írt Szalai Annamáriának, mely hozzánk is elkerült, mi pedig nem vagyunk a kezdeményezés elrontói, (sőt) hát alant a levél:

Tisztelt Szalai Annamária!

Az utóbbi időben olyan hírek láttak napvilágot, amelyek nem csak bennem, számos más zenészben, és - tágabb értelemben - értelmiségiben is aggodalmat keltettek, politikai hovatartozástól függetlenül. Zenészként, előadóként azért, mert az érvényesülésünk komoly lehetőségét látjuk veszélyben, értelmiségiként pedig azért, mert az értelmiségi lét lényegi vonása - legalábbis, ami ez ügyben a személyes véleményemet illeti - a kultúra (ezen belül is hangsúlyosan a nemzeti kultúra) iránti felelősség érzése, és ezen felelősség felvállalása.

 Petőfi: stílusváltás előtt, mérhetetlen alacsony hallgatottság

Bevezetőm után úgy gondolom, már tudja, az MR2 Petőfi Rádió ügyéről van szó.
Hangsúlyozom, hogy levelemet a különféle médiumok útján hozzáférhető információkra, és az Önnel az utóbbi időben készült beszélgetésekre alapozva írom. Sajnos nem tudhatom pontosan,az általam hozzáférhető információk közül mi tükröz pillanatnyi (és az óta már túlhaladott) álláspontot, és mi az, amelyet az Ön és az NMHH részéről szilárd tervnek tekinthetünk. Úgy érzem azonban, hogy ha ezeknek az értesüléseknek csak fele is igaz, már jó okom van Önhöz levélben fordulni.

Hasonlóképpen nem látok bele az MR2 pénzügyi számadataiba, és nem vagyok médiaszakember sem- éppen ezért a rádió üzemeltetését illető médiaszakmai kérdésekben nem áll szándékomban az Ön álláspontját vitatni.


 

2010. november 14., vasárnap

Népszavazás kórház ügyben?

Megalakult a Félegyházi Civil Kontroll

Népszavazás kiírását kezdeményezte a közelmúltban megalakult Félegyházi Civil Kontroll elnevezésű politikai tanácskozó testület azzal a céllal, hogy az önkormányzat állítsa vissza a városi kórházban az aktív betegellátást. Helyi népszavazási kezdeményezésüket azonban a jegyző elutasította – tájékoztatta a kis-kunsag.hu szerkesztőségét Tancsa János a népszavazás egyik kezdeményezője.
A Félegyházi Civil Kontroll életre hívója Tancsa János volt szocialista képviselő és Mészáros Máté politológus egyetemi hallgató. Mint mondták, a tanácskozó testületet azért hozták létre, mert megítélésük szerint, Kiskunfélegyházán nincs kontrollja a hatalomnak. Ezért feladatuknak tekintik többek között a képviselő-testület döntési folyamatainak társadalmi ellenőrzését, illetve helytálló szakmai és politikai álláspont felmutatását.

A Civil Kontroll első megmozdulásaként helyi népszavazás kiírását kezdeményezte a félegyházi városi kórház aktív betegellátásának visszaállítása érdekében.
Mint arról korábban beszámoltunk Kiskunfélegyházán október óta nincs aktív betegellátás, csak járóbeteg-szakellátást és rehabilitációs osztály működik. A helyi önkormányzat a megyei kórházzal kötött együttműködési megállapodást, melynek értelmében 103 aktív ágyat vettek át a félegyházi kórháztól, rehabilitációs ágyakért cserébe. Minderre a félegyházi kórház több százmillió forintos felhalmozott adóssága miatt volt szükség – állítják a döntéshozók.
Mindenesetre Kiskunfélegyháza jegyzője, mint a helyi választási iroda vezetője a költségvetésre hivatkozva elutasította a népszavazási kezdeményezést. (Az indoklást részletesen közli a város hivatalos honlapja. A szerk.)

Tancsa János és Mészáros Máté azonban nem adják fel, a városi bíróságon kifogást emelnek a jegyzői határozat ellen azzal az indokkal, hogy az Alkotmánybíróság már hozott precedens értékű döntést hasonló ügyben. Bíznak abban, hogy a bíróság megsemmisíti a jegyzői határozatot. Amennyiben ez megtörténik, akkor a népszavazás kiírásához a választásra jogosultak 20 százalékának aláírását kell összegyűjteniük. A népszavazás pedig akkor lehet eredményes, és kötelező érvényű, ha a szavazók több mint a fele igennel válaszol a feltett kérdésre, amely a következő:

 "Egyetért-e Ön azzal, hogy Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete fenntartói jogkörében eljárva - a szükséges jogi lépések megtételével - a Kiskunfélegyházi Városi Kórház - Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központban állítsa vissza a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházával kötött közreműködői szerződés hatálybalépését megelőző állapotot az aktív betegellátás vonatkozásában?"

 Tancsa János arra a kérdésre, hogy képviselőként mit tett a kórház megmentéséért elmondta: Úgy érzi, képviselőként is minden lehetséges eszközt megragadott, bár véleményét nem vették figyelembe a döntéshozók. Természetesen az együttműködési szerződést sem szavazta meg, hiszen úgy véli, ilyen horderejű kérdésben a város polgárainak megkérdezése, és megfelelő hatástanulmányok nélkül, nem lett volna szabad döntenie a testületnek.

2010. november 12., péntek

Ombudsmanhoz fordultak a ganzosok


A Ganz-Röck félegyházi gyárának munkásai levélben kértek segítséget az állampolgári jogok biztosától. Megengedhetetlennek tartják, hogy a multimilliárdos tulajdonosok közömbösen szemlélik a történteket, szóba sem állnak a dolgozókkal. És ezt büntetlenül tehetik – írja csütörtöki számában a megyei napilap.

A Petőfi Népében olvasható, hogy az állampolgári jogok biztosának Sárosi Péter, a Vasas Szakszervezeti Szövetség Dél-alföldi Régiójának elnöke írt levelet. Ebben azt kéri Szabó Máté ombudsmantól hogy vizsgáltassa ki, nem sérülnek-e a munkavállalók jogai a TE Ganz-Röck Zrt. kiskunfélegyházi gyárában. Sáros sürgeti az állampolgári jogok biztosát, hogy vizsgálatával, intézkedésével segítse elő a TE Ganz-Röck Zrt. munkavállalói helyzetének gyors rendezését.

A gyár dolgozói hét hónapja nem kapták meg munkájuk után járó bérüket. A cég ellen felszámolási eljárás indult, a dolgozók számára november végén nyílhat meg az állami bérgarancia-alap.

A szakszervezeti vezető egyebek mellett azt kérdi levelében, hogy a törvénysértések gyors megszüntetésére miért nincsenek törvényes eszközök. Hogyan következhet az be, hogy magyar állampolgárok Magyarországon az elvégzett munkájukért hónapokig nem kapnak munkabért.

Sárosi Péter szerint a milliárdos tulajdonosok, a Vegyépszer Zrt. és a Resonator Kft. felelőtlenül, közömbösen szemlélik a történteket, szóba sem állnak a dolgozókkal. És ezt büntetlenül tehetik – olvasható a Petőfi Népében.

Fidesz: Mi nem fizetünk különadót

Budapest — "A magas végkielégítések pártállástól sértik az emberek igazságérzetét" – állította szerdán Lázár János, aki szerint nem csak a leköszönt szocialista állami vezetőknek, de az első Orbán-kormány tagjainak is meg kellene gondolniuk, hogy befizessék 2002-es végkielégítéseik után a büntetőadót.

Mint a Blikk korábban megírta, kormánypártok olyan jogszabályt akarnak elfogadtatni a parlamenttel, hogy öt évre visszamenőlegesen 98 százalékos adót vessenek ki az állami vezetők és az önkormányzati, illetve állami cégek főnökeinek végkielégítéseire és szabadságmegváltásaira. Csakhogy milliós búcsúpénzeket 2002-ben is kaptak kormánytagok, akik most nem szívesen beszélnek arról, hogy - Lázár ajánlása szerint - önkéntes alapon ők is tejeljenek.
– Nincs különbség szocialista és fideszes végkielégítés között – erősítette meg Lázár a Blikknek. – A törvény szerint nem kell utólag adózni a még 2002-ben felvett összegek után, de semmi nem tiltja, hogy bárki fizessen. A legtöbb juttatást felvett volt kormánytagokat megkeresem, és elmondom nekik, hogy ez a frakció álláspontja.

Lázár János csak kéri, és nem kötelezi a fideszes politikusokat a fizetésre

A frakcióvezető jó példával jár majd elöl, benyújtott javaslata mélyen a pénztárcájába vág. 2006-ban és 2010-ben bevallása szerint összesen körülbelül 3,5-4 millió forint szabadságmegváltást vett fel hódmezővásárhelyi polgármesterként. Állítása szerint a két összeget összevonja, így bőven a határ fölé kerül, s adózni fog. A pénz egyébként meg sem melegedett nála, hiszen azonnal felajánlotta egy gyermekek oktatását segítő alapítványnak.
A frakcióvezető ötlete nem aratott osztatlan sikert fideszes körökben, mondhatni senki nem csatlakozott hozzá. Orbán Viktor miniszterelnöknek bő 2 milliót kellene felajánlania, de a jelek szerint ez elmarad. Szóvivője, Szíjjártó Péter azt közölte: Orbán mindig a törvények szerint jár el. Hasonló választ kaptunk Varga Mihálytól, a miniszterelnökség államtitkárától.
– Egy állami vezető a saját juttatásaival nem foglalkozik. Amit részére munkája ellenértékeként megállapít a törvény, azt köszönettel elfogadja – nyilatkozta a kérdésre Hende Csaba honvédelmi miniszter. Megkérdeztük a többi érintettet is, de tőlük egyelőre nem kaptunk választ.
A 98 százalékos adó első hallásra elborzasztó, ám már nem ennyit kellene fizet az első Orbán-kormány tagjainak. – 2002-ben az érintettek már adóztak az akkori 38 százalékos kulccsal – mondta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő adószakértő. – Most az elmaradt különbözetet kellene rendezni, ami a 2 millió feletti összeg 60 százaléka.
A szocialisták fele adózik
Háborognak a 98 százalékos adó miatt a szocialisták, az MSZP-frakció 58 tagjából 30-at érint a 98 százalékos adó. Nekik várhatóan pár százezer forinttól akár több millió forintig kell fizetniük. – Elfogadhatatlannak tartjuk ezt a törvényjavaslatot – mondta a Blikknek Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője. – Én államtitkárként se több, se kevesebb pénzt nem kaptam, mint amennyit a törvény előírt. A morálisan megkérdőjelezhető végkielégítéseket mi is elítéljük, de nem szabad büntetőadóval sújtani a törvény alapján járó juttatásokat.

A szabadság hangja

Hatvan éve, 1950 nyarán kezdett sugározni a Szabad Európa Rádió, három évvel később az orosz Felszabadítás, amely utóbb „csak” a Szabadság nevet viselte. Hivatalos, mérsékeltebb társuk, az Amerika Hangja már 1947, a hidegháború kezdete óta sugározta adásait a Szovjetunió népeinek és a kelet-európai csatlósoknak. Ezeknek a rádióknak meghatározó szerepük volt a két évtizede végbement történelmi változásokban. HELTAI ANDRÁS írása. 


2010. november 11., csütörtök

Az önkormányzatokat is átverte a kabinet

Költségcsökkentő intézkedéseknek álcázva készít elő politikai tisztogatást és tömeges elbocsátást az Orbán-kormány. Ez látszik legalábbis abból, ahogyan az önkormányzati szférát alaposan megszorongató jövő évi büdzsét megtervezte a kabinet. A helyhatóságok szerint jövőre jelentős veszélybe kerül működőképességük, ráadásul az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni velük.

"Demonstráljunk közösen az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti" - szólította fel Kósa Lajos éppen egy évvel ezelőtt a polgármestereket, önkormányzati képviselőket, bizottsági tagokat és alkalmazottakat. Most biztosan nem szervez a tavaly októberi, Kossuth téri tüntetéshez hasonlót Debrecen fideszes polgármestere, noha a pártja által előkészített 2011. évi költségvetés drasztikus elvonást vetít előre az önkormányzatoknak, még az ideihez képest is.
Mintegy 48 milliárd forinttal jut kevesebb a helyhatóságoknak jövőre, ezt pedig a Fidesz-KDNP egy olyan kormányhatározattal spékelte meg, mely szerint a közszférában tízszázalékos létszámcsökkentést és ötszázalékos költségvisszafogást kell végrehajtani. A kabinet ugyanis nem rendelkezhet az önkormányzati dolgozók munkaviszonyáról közvetlenül, így csak "csellel" tudja megvalósítani a kötelezővé tett létszám- és költségcsökkentést - hívta fel a figyelmet a Világgazdaság. A napilap szerint a költségvetéssel kényszeríti a városokat és a megyéket a jelentős átszervezésekre a kormány. Összesen mintegy 450 ezer dolgozót alkalmaznak jelenleg a helyhatóságok, tehát legalább 45 ezer embert kellene utcára tenniük az utasítás értelmében - tették hozzá.

Az önkormányzatok egységesen állítják; már minden létező intézkedést meghoztak a költségcsökkentés érdekében; nem maradt más út, mint a tömeges létszámleépítés. Ettől azonban a teljes önkormányzati rendszer összeomolhat, hiszen már így is a működőképességük határán vannak. Arról pedig, hogy jövőre kevesebb feladatot kellene ellátniuk, egyáltalán nem tudnak. A megyei kormányhivatalok ugyan elvileg már 2011 januárjától működnek majd, és át is vennének feladatokat az önkormányzatoktól, de hogy melyeket, arról egyelőre fogalma sincs senkinek, hiszen a megahivatalok tevékenységi körét még nem dolgozták ki.

Zongor: közösen kell fellépni

Rengeteg önkormányzat működőképessége veszélyeztetett a költségvetési tervezet miatt - mondta lapunknak Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára szerint tulajdonképpen követi az előző évek szisztémáját az Orbán-kormány büdzséje is, a különbség annyi, hogy például tavaly fel tudtak állni a tárgyalóasztaltól tiltakozásképp, most azonban már tárgyalóasztal, párbeszéd sincs. Zongor szerint egyáltalán nem egyeztettek velük, és ez a fő baj, mert teljes bizonytalanságban vannak. Nem tudni például, hogy az Út a munkához program megszüntetésével mi lesz az önkormányzatok dolga a jövőben. Több polgármester jelezte már: nehezen tudja majd kezelni a helyzetet, mert van hibája is programnak, mégis sok helyen sikeres. Zongor szerint az is nagy veszélyt jelent, hogy jövőre tartalékalapba helyeztek olyan forrásokat is, amelyeket eddig szabadon felhasználhattak a helyhatóságok. Az önkormányzati saját bevételek számításai szerint is irreális képet festenek, azt pedig egyáltalán nem látni, miféle feladatokat vehetnének át a megyei kormányhivatalok. Mint mondta: intézményi jellegükből adódóan biztosan nem hoznak majd könnyebbséget az önkormányzatoknak. Ráadásul, még ha lesz is feladatátcsoportosítás, azt végképp nem lehet megoldani egyeztetés, tájékoztatás nélkül. A TÖOSZ nevében előrevetítette, megkeresik az önkormányzatokat képviselő többi szervezetet, szövetséget, hogy közösen szólítsák fel a kormányt; tárgyaljanak velük, mert kihagyásukkal azt sem látják biztosítottnak, hogy a nehéz gazdasági körülmények közötti szűkös forrásokat megfelelően osztják fel.
Népszava

A Bajnai-kormányt dicséri Orbán külföldön

 Orbán Viktor a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) azt mondta, hogy a kontinens "kalapot emelhet Magyarország előtt", mivel Európában senki nem tett annyit az államháztartás egyensúlyának helyreállításáért, mint az egymást követő két magyar kormány. (Tehát a Bajnai és a Fidesz-kormány.)

A miniszterelnök a lapnak felsorolja a szocialista kormány és saját kormánya eredményeit. Ezek szerint: a nyugdíjasok elveszítették egy havi járandóságukat, a közszolgálatban dolgozók egyhavi javadalmazásukat elvesztették, az áfát 20 százalékról 25 százalékra emelték, a nyugdíj-korhatár 62-ről 65 évre hosszabbodott, a költségvetés kiadási odalát jelentősen megnyirbálták. A drasztikus intézkedéseket sikerült sztrájkok és tiltakozó megmozdulások nélkül bevezetni.
Orbán szerint a válsághelyzetre adott választ az ország két utolsó kormánya. E válasz egyik fontos elemének nevezte a rendkívüli adókat, amelyek a gazdaság 2012-ig tervezett reformját szolgálják. Szerinte a világválságban szertefoszlott a remény, hogy a szolgáltatások pótolják a termelést, ezért kormánya a termelésre helyezi a hangsúlyt. Arról is beszélt, hogy Európa és az USA más utat választott a válság leküzdésére. Neki személy szerint az amerikai megoldás tetszik, amely nem törődve a költségvetési deficit és az államadósság emelkedésével a növekedésre koncentrál. Európa ezzel szemben az államháztartás egyensúlyát védi. Neki, mint az EU egyik tagállama kormányfőjének az európai utat kell követnie.
Népszava-információ

Újabb Lázár-javaslat: fizessen Orbán is!

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint - bár erre törvény nem kötelezi őket - helyes lenne, ha az Orbán-kormány volt miniszterei visszafizetnék még 2002-ben felvett végkielégítésük 2 millió forint fölötti részét.

Orbán Viktornak így 3 és fél millió forintot kellene fizetnie. A miniszterelnök szóvivője szerint a kormányfő mindig a hatályos törvények szerint fizet adót. Márpedig a törvény szerint nem kell fizetnie különadót. A Bajnai-kormány leköszönt minisztereinek viszont igen - számolt be az RTL szerda esti híradója.Orbán Viktor 2002-ben átadta a stafétabotot utódjának, Medgyessy Péternek. A miniszterelnök nem távozott üres kézzel: ő és kormánya tagjai összesen csaknem 40 millió forint végkielégítést és szabadságmegváltást vettek fel. Ebből húszmilliót most vissza kellene fizetniük, ha rájuk is vonatkozna a 98 százalékos különadó. De nem vonatkozik, mert csak öt évre visszamenőleg lesz érvényes. Így módosítaná a törvényt a parlament. Lázár János szerint azonban a korábbi Orbán-kormány tagjainak el kellene gondolkodniuk a dolgon.

"Senki nem tiltja meg nekik, hogy ezt visszafizessék. Én azt gondolom, hogy ez lelkiismeret kérdése is alapvetően. Meg fogok keresni minden érintettet, és fogom nekik jelezni, hogy a frakció álláspontja szerint ez helyes" - mondta a Fidesz frakcióvezetője a TV2 reggeli műsorában.

Lázár kijelentése alapján saját főnökének is fizetnie kellene. Orbán Viktor 5 597 000 ezer forintot vett fel, ebből 3 525 000 ezret kellene visszaadni. Martonyi Jánosnak 2 517 000, Hende Csabának 1 821 000 forintot kellene az APEH számlájára utalnia.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője később közölte, a miniszterelnök mindig a törvények szerint jár el. És lesz törvény, ami azt fogja kimondani, hogy öt évre visszamenőleg kell fizetni - tette hozzá.

Szavaiból tehát nem pontosan derül ki, hogyan reagál a miniszterelnök Lázár János javaslatára. Hende Csaba honvédelmi miniszter az RTL kérdésére írásban válaszolt. Azt írta: "Egy állami vezető a saját juttatásaival nem foglalkozik. Amit részére munkája ellenértékeként megállapít a törvény, azt köszönettel elfogadja és tudomásul veszi." Azt nem részletezte: akkor most fizet-e vagy nem. Demeter Ervin volt titokminiszter csak annyit mondott: hivatalosan még nem is tud az ügyről. Az RTL Lázár Jánost szerdán nem tudta elérni.

Több volt miniszterrel azonban sikerült beszélniük, nyilatkozni senki sem akart, csak annyit mondtak: akkor döntenek majd a végkielégítés visszafizetéséről, ha Lázár János megkeresi őket                                                                                                                        
                                                                                                         
                                                                                                          
                                                                         Független Hírügynökség

2010. november 10., szerda

Kapus Krisztián, avagy milyen sokoldalú is lehet egy polgármester...

Karácsonyra várva – éhesen, fázva, pénz nélkül

Az emberek már a karácsonyra készülnek. Kiskunfélegyházán a felszámolás alatt álló Ganz-Röck gyár dolgozói azonban gondolni sem mernek az ünnepekre. Legtöbbjüknek nemhogy ajándékokra, még a mindennapi betevőre sem futja. Február óta nem kaptak fizetést, azóta minden tartalékukat feléltek. Dolgoznának, de nincs hol. 

– Ha ez nem velem történik, el sem hinném, hogy ilyen lehetséges. Hogy több mint negyven éves munkaviszony után az utcára kerülhetek, kisemmizve, megalázva – mondja az egyik munkás, miközben papírjai kitöltésével bíbelődik a kihalt gyár udvarán.

– Most már akár fel is fordulhatunk. Ötven éves kor felett szinte képtelenség elhelyezkedni… Elmehettem volna néhány társammal együtt előnyugdíjba, ám a cég nem fizette ki a különbözetet, pedig a végkielégítésről is lemondtunk… Ugrott minden – kesereg egy harmadik. Hozzáteszi: egyik ismerősétől csirkét, egy másiktól krumplit kaptak, a harmadik kifizette a számláikat. Felesége pedagógusként munkanélküli, fia is csak részmunkaidős állást kapott. Most éppen a „gyerek” biztosításának megtakarításából élnek. – Végtelenül fáj, hogy ilyen helyzetbe kerültem – szakad fel belőle a keserűség. – Mindig igyekeztem úgy élni, hogy inkább tízszer adjak, semhogy egyszer is kapjak. Tartozásom pedig sosem volt, mert az csak kamatozik…
Sorjáznak a panaszok, szinte gát nélkül tör elő a lelkekből a felgyülemlett elkeseredettség

– Fél éve nem ettünk húst, a fagyasztószekrény is csak azért van bekapcsolva, mert zöldségféléket kaptunk ajándékba – kapcsolódik be egy fiatalember. Hús gyanánt legfeljebb lecsókolbász kerül néha az asztalra. Az is csak elvétve. Csongrádon lenne ugyan munka, de élelemre sincs pénzem, nemhogy vonatjegyre… – fűzi hozzá.

– Néhányuknak különböző vidéki cégeknél sikerült állást találniuk. Ám ott is csak minimálbért kapnak, s még az útiköltségüket sem fizetik – vázolja a helyzet kilátástalanságát egy újabb elkeseredett dolgozó.
A munkahely nélkül maradtak elhelyezkedni sem tudnak, mivel a cégtől nem kapták meg papírjaikat. A könyvelést végző alvállalkozó ugyanis addig nem hajlandó kiadni ki az iratokat, amíg meg nem kapta elmaradt járandóságait. Sokan ezért feketén vállaltak munkát.

– Napszámba is eljárunk, ha van rá mód, de épp most mondta a kertész, hogy nem kell menni, mert nem tudja eladni a zöldséget, ezért a többit le se szedi – kapcsolódik be a sokadik elkeseredett „ganzos”.
A Ganz-Röck fizetésképtelensége közvetlenül 300, közvetve mintegy ezer embert érint. A városnak is több mint 120 millió forint iparűzési adóval tartozik a cég.

– Azt hittük gyorsabb lesz minden, de a sztrájk felfüggesztése óta szinte semmi nem történt. '66 óta vagyok ennél a cégnél. Úgy gondoltam, ha tisztességesen, becsületesen dolgozom, majd megkapom a „jutalmam”. Tavaly februárban vettük észre, hogy gond van, mert két részletben kaptuk meg a fizetésünket. Annyit ígértek már, annyiszor átvágtak minket – mondja keserűen egy nyugdíj előtt álló munkás.

– Jól tanul az egyetemen a gyermekem, ezért nem kerül pénzünkbe, sőt ő ad nekünk kenyérre valót – meséli egy másik. Sajnos olyan is van köztünk, akinek a fia kénytelen volt abbahagyni a tanulmányait, mert vonatjegyre se futotta a családnak. A családfenntartó több mint fél éve nem vitt haza fizetést, felesége oxigénpalackkal él. Nagylányuk ad néha haza egy kis pénzt, de már annak is családja van. A napokban egy kiürítésre váró lakásból vitték el a bútorokat és szedték ki az ajtókat, ablakokat, hogy legyen mivel fűteniük – vázolja sorstársuk helyzetét egy másik „ganzos”.

– Ha mi tartozunk bárkinek, azonnal követelik a pénzüket. A tolvajok, akik milliárdokat tettek zsebbe körbe vannak véve ügyvédekkel – mondja felháborodva egy kazángyári dolgozó, aki szintén több mint negyven évig dolgozott a cégnél. Több olyan kollégám van, aki nem tudta fizetni lakásuk és kocsijuk törlesztő részleteit. Egyikük autóját már el is vitték. Sok helyen kikapcsolták az áramot és a fűtést is. Nyakunkon a hideg. Velük mi lesz? Nekik most azonnal kellene a pénz. Vagy fagyjanak meg? – folytatja a férfi. A kertes házban lakók valamivel jobb helyzetben vannak. A fűtést is megoldják valahogy, és még gazdálkodhatnak is. De egy panellakásban nem rakhatom ki a kályhacsövet az ablakon. Legutóbb összeszedtem otthon és a környezetemben mindent, amit elvihettem a MÉH-telepre, abból lett egy kis pénzünk. Meg sem lepett, amikor ott több munkatársammal összefutottam – mondja egy másik férfi, aki még az előnyugdíjra sem gondolhat, olyan fiatal.

– Ha végre megkapjuk a papírjainkat, talán elhelyezkedhetünk valahol, vagy sorba állhatunk munkanélküli segélyért. Eddig ezt sem tehettük, mivel papírok nélkül nem számítunk embernek. Kilenc hónapig jár a segély… Arra hogy utána mi lesz, gondolni se merek. Talán talpra áll a cég, talán visszavesznek, talán… – ad hangot reményének egy középkorú asszony, aki egyedül neveli két nagy gyermekét. – A sztrájk ideje alatt lányaim gyakran a gyárudvaron felállított sátorban laktak jól – mondja jókora sóhajjal kísérve –, mert ott legalább mindennap főztek…

– A sztrájk alatt legalább volt mit ennünk. Sorra jöttek az adományok a városból, az ország minden tájáról... Volt olyan idős asszony, aki három üveg lekvárt hozott, egy házaspár pedig egyenesen Szentendréről jött, hogy személyesen adja át a nekünk szánt, közel 100 ezer forint értékű élelmiszercsomagot – emlékezik vissza egy másik melós.

– A sztrájknak lassan egy hónapja vége. Talán pénzünk egy részét is megkapjuk hamarosan. De hogy fenyőfára idén nem futja, az biztos. Reméljük, legalább hús kerül az asztalra karácsonykor – mondja bizakodóan a kiskunfélegyházi kazángyár egyik régi munkatársa.

Csalódottság, elkeseredettség és nagyfokú reménytelenség jellemzi a bezárt gyár dolgozóit. És a lelkekben felgyülemlett keserűség az arcokra is kiül. A lehajtott fejű emberek csak téblábolnak, keseregnek, sóhajtoznak, közben összeszoruló szívvel, piruló arccal gondolnak a közelgő Szentestére, amikor nekik is körül kellene állniuk a feldíszített fenyőt és a betlehemi istálló jászlát, melybe az újszülött Megváltót fektették. A Megváltót, aki bár szegénynek született, ám akinél ők sokkalta szegényebbek, hisz’ belőlük még a reménye is kihalt annak, hogy egyszer talán még jobbra fordulhat a sorsuk…
 Kiskunság

Kiszámoltuk: ennyivel csökken a fizetése jövőre!

A kormány új adócsomagja, és a nyugdíjjárulék fél százalékos emelése miatt az alacsony, illetve a középkategóriás jövedelmű, gyermektelen dolgozók számára nem lesz túl vidám a 2011-es év. A változások következtében jövőre csak a bruttó 400 ezer forint felett keresők reálbére emelkedik, mindenki más fizetése csökken.

A Fidesz-KDNP az országgyűlési választási kampányban egyszeri, nagy arányú adócsökkentést ígért, amit részben meg is valósított, arról viszont elfelejtettek szólni, hogy emellé megemelik a nyugdíjjárulék mértékét, és csökkentik az adójóváírás összegét.

Mindezek következtében viszont a várt béremelkedés jövőre elmarad, sőt, az alacsony- és középkategóriás jövedelemmel rendelkezők közül azok, akik nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt, 2011-ben kevesebb pénzt visznek haza, mint idén.

Rosszabbul fogunk élni, mint négy éve?

Összeomolhat a filmszakma

Az eddigi filmfinanszírozási rendszer megszüntetését sejteti a kormány költségvetési tervezete, amelyben a Magyar Mozgókép Közalapítvány mindössze egy milliárd forintos támogatással szerepel, ugyanakkor 2 milliárd forintot juttat a nemzetgazdasági tárcának filmtámogatás címszóval. Szomjas Györgyöt, a Magyar Filmművész Szövetség főtitkárát kértük meg a helyzet elemzésére.
Ez év második felében gyakorlatilag leállt a magyar filmgyártás. A támogatást elosztó Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) fél éves költségvetésének 60 százalékát, 1,5 milliárd forintot zárolt a kormány. A csőd közeli helyzetben villámcsapásként érte a szakmát, hogy az idei 5,2 milliárddal szemben a költségvetési tervezetben az MMK mindössze 1 milliárd forinttal szerepel.

-Az MMK és a kulturális tárca az előző kormányzat idején négyéves szerződést kötött, amely 2013-ig érvényes, és összhangban van az Európai Unióval kötött támogatási szerződéssel - mondja Szomjas György. A Magyar Filmművészek Szövetsége főtitkára ez utóbbit lényegesnek tartja, mert a filmtámogatást is európai szinten kell egyeztetni. A négyéves szerződés értelmében 2011-re 6 milliárd körüli költségvetésre számíthatott volna a szakma.

-Tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre - mondja Szomjas - a szövetség és a közalapítvány valójában mintegy 4-4,5 milliárd forintos támogatásra számított.
Ez a költségvetés erős megszorításokkal járna, tette hozzá, hiszen nem csak a minden műfajt magában foglaló filmgyártás, hanem a teljes filmes szakma költségeiről van szó az art moziktól, forgalmazástól, folyóirat kiadástól kezdve a nemzetközi tagdíjakig, fesztiválokig, szemléig, de alapszinten működőképes szinten tartaná a finanszírozást, beleértve a közalapítvány adósságának és a banki kamatoknak a törlesztését is. Az előzetes hírek szerint az kulturális kormányzat valóban 4-4,5 milliárdot tervezett, de az utolsó pillanatban az összeg 1 milliárdra zsugorodott.

-Ez a filmszakma teljes összeomlását jelenti. Számításaink szerint csak az állandó költségek 2 milliárdot tesznek ki. Ha ennyit sem kap az MMK, nem hogy filmek nem készülhetnek, de az art mozik bezárnak, a filmforgalmazás megszűnik, a nemzetközi tagdíjakat nem tudjuk fizetni. A legdrámaibb helyzet az, hogy megroggyan a működő banki finanszírozási rendszer, amelynek fontos záloga a felvett kölcsönök után fizetendő fél milliárdos kamat törlesztése. Enélkül az összes produceri cég tönkremegy, mert a bankok rajtuk fogják követelni a filmek gyártására felvett kölcsönök és kamatok visszafizetését. Tehát lenullázódik az egész szakma.

A filmtörvény kimondja, hogy a magyar filmtámogatási rendszer központi szerepét az MMK tölti be, a filmre fordítandó állami költségvetési pénzek legnagyobb részét a filmszakma önkormányzataként működő közalapítvány osztja szét pályázatok útján.