Magyar Nemzet Online
Szerepeljen az új alkotmányban, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint; kerüljön ki a javaslatból a gyermekek után járó szavazati jog; az egészséghez való jogot rögzítse alapjogként a szöveg – többek között ilyen konkrét javaslatok hangzottak el kormánypárti felszólalók részéről az alaptörvény-javaslatok általános vitájának utolsó napján, pénteken az Országgyűlésben. A vitában az ellenzéki oldalról egyedüliként részt vett Jobbik egyebek mellett a jegybank parlamenti felügyelet alá helyezését indítványozta.
A fideszes Varga Mihály felszólalásában elmondta, kezdeményezni fogja, hogy az alkotmány rögzítse: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. Lukács Tamás KDNP-s képviselő megfontolásra javasolta, hogy a jóhiszemű joggyakorlás elvét rögzítsék az alkotmányban. Szerinte ki kell mondani azt is: amikor az alkotmány szabályozza a házasság kérdését, akkor nem a szexuális irányultságot szabályozza, az ugyanis nem alkotmányos érték.
Balsai István (Fidesz) utalva a parlament létszámának csökkentésére azt mondta, fel sem merülhet a jövőben, hogy ne főállású politikusként legyen valaki parlamenti képviselő. Jelenleg több mint a fele a kormánypárti képviselőknek olyan közmegbízatással is rendelkezik, amely „adottság”, és amely a továbbiakban nem hiszi, hogy fenntartható – tette hozzá. A KDNP-s Latorcai János a gyermekek után járó szavazati jogot ellentétesnek tartja az államfejezetben deklarált általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás elvével, ezért kérte, a plusz szavazatról szóló passzus ne kerüljön bele az új alaptörvénybe.
„A bűnös városban (...) rendet kell teremteni”
Varga István (Fidesz) szerint a bírósági önigazgatás csúfos kudarcot vallott; vissza kell állítani a Kúriát, meg kell reformálni az igazságszolgáltatást és „végre Budapesten, a bűnös városban (...) rendet kell teremteni”. Hozzátette, ha szükséges új bíróságokat kell építeni és bírókat kell felvenni.
Frakciótársa, Szájer József a magyarországi kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok igényeinek érvényesítését szorgalmazta. Emellett azt javasolta a képviselőknek, fontolják meg az egészséghez való jog alapjogként történő rögzítését, valamint az olyan fontos környezetvédelmi elvek alkotmányba foglalását, mint például az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma, vagy a környezetszennyezők fizetési kötelezettsége.
Vitányi István (Fidesz) azt javasolta, hogy egy az ügyvédekről szól cikkelyt is iktassanak be a szövegbe. A fideszes Boldog István azt javasolta, mondják ki az alkotmányban, hogy mindenkinek joga van saját maga, családja és vagyona védelmére, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van az önvédelemre. Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő szerint túl sok a parlamenti választásokat követő átadás-átvételre biztosított 30 nap, csökkenteni kellene ezt az intervallumot. Indoklásul azt mondta, „30 nap alatt a világ nem áll le”, ami elsősorban az EU-t tekintve fontos, hiszen az adott időszakban ugyanúgy ülésezik az unió miniszteri tanácsa.
A jegybankot az Országgyűlés felügyelje
A vitában a Jobbik részéről kritikaként elhangzott, szerintük a kormánytöbbség „nem hosszú távra írja az alkotmányt, hanem az aktuális politikai helyzetnek”. „Nem veszik figyelembe a társadalom véleményét és az új alkotmánynak semmi szerepe nincs, csak hogy az önök hatalmát a következő 10-15 évre biztosítsa” – mondta Kiss Sándor. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a Fidesz-KDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hiszen az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozhatott volna meg, a Jobbik szerint azonban egy színjáték zajlik, amelyben a bábukat a kormányzó pártok tologatják, és már minden készen van, a történésekbe már senki sem tud beleszólni.
A szintén jobbikos Hegedűs Tamás azt javasolta, a jegybankot az Országgyűlés felügyelje. Frakciótársa, Nyikos László szakmai hibának nevezte, hogy a tervezetben a nemzeti vagyon szerepel, mint az állam által számba vett és ellenőrzött terület; a képviselő nem szerepeltetné az alkotmányban a költségvetési tanács intézményét. Magyar Zoltán (Jobbik) a magyar termőföld és nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos garanciákat hiányolta a javaslatból, Hegedűs Lorántné garanciát adna az alkotmányban arra, hogy az önkormányzatoknak átadott állami feladatok anyagi fedezetét az állam biztosítja. A Jobbik rögzítené az egészséges környezet védelmét is az új alkotmányban.
Ivády Gábor független országgyűlési képviselő azt mondta, neki Szili Katalin alkotmányjavaslata jobban tetszik a kormánypártok által benyújtottnál. A politikus ennek indoklásaként azt említette, hogy maga is egyetért a közvetlen államfőválasztás bevezetésével, illetve a kétkamarás parlament létrehozásával.
Megfontolják a javaslatokat
A fideszes Gulyás Gergely, a kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja az előterjesztők nevében az elhangzottakra válaszolva azt ígérte, hogy a benyújtott módosító javaslatokat meg fogják fontolni, azokat nem akarják politikai alapon elutasítani.
A gyermekek után járó esetleges szavazati jogra kitérve azt mondta: lehet mellette és ellene is érvelni, de etnikai alapon, „cigányokkal kapcsolatosan” elutasítani nem szabad. A javaslat pozitívumaként értékelte, hogy olyan társadalmi csoportot juttatnának választójoghoz, amelynek jelenleg nincs beleszólási joga a közügyekbe. Ennek ellenére elképzelhetőnek nevezte, hogy miután nem kapott megfelelő támogatottságot, ez kikerül a tervezetből. A választójogról közölte: a részletszabályokat sarkalatos törvényében rendezik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánypártok álláspontja szerint az állampolgársággal valamilyen formában együtt jár a választójog.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezután a kedden kezdődött általános vitát elnapolta, közölve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismerteti a nemzeti konzultáció eredményét. Az alkotmánytervezetek részletes vitára bocsátásáról ezután döntenek a képviselők.
Balsai István (Fidesz) utalva a parlament létszámának csökkentésére azt mondta, fel sem merülhet a jövőben, hogy ne főállású politikusként legyen valaki parlamenti képviselő. Jelenleg több mint a fele a kormánypárti képviselőknek olyan közmegbízatással is rendelkezik, amely „adottság”, és amely a továbbiakban nem hiszi, hogy fenntartható – tette hozzá. A KDNP-s Latorcai János a gyermekek után járó szavazati jogot ellentétesnek tartja az államfejezetben deklarált általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás elvével, ezért kérte, a plusz szavazatról szóló passzus ne kerüljön bele az új alaptörvénybe.
„A bűnös városban (...) rendet kell teremteni”
Varga István (Fidesz) szerint a bírósági önigazgatás csúfos kudarcot vallott; vissza kell állítani a Kúriát, meg kell reformálni az igazságszolgáltatást és „végre Budapesten, a bűnös városban (...) rendet kell teremteni”. Hozzátette, ha szükséges új bíróságokat kell építeni és bírókat kell felvenni.
Frakciótársa, Szájer József a magyarországi kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok igényeinek érvényesítését szorgalmazta. Emellett azt javasolta a képviselőknek, fontolják meg az egészséghez való jog alapjogként történő rögzítését, valamint az olyan fontos környezetvédelmi elvek alkotmányba foglalását, mint például az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalma, vagy a környezetszennyezők fizetési kötelezettsége.
Vitányi István (Fidesz) azt javasolta, hogy egy az ügyvédekről szól cikkelyt is iktassanak be a szövegbe. A fideszes Boldog István azt javasolta, mondják ki az alkotmányban, hogy mindenkinek joga van saját maga, családja és vagyona védelmére, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van az önvédelemre. Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő szerint túl sok a parlamenti választásokat követő átadás-átvételre biztosított 30 nap, csökkenteni kellene ezt az intervallumot. Indoklásul azt mondta, „30 nap alatt a világ nem áll le”, ami elsősorban az EU-t tekintve fontos, hiszen az adott időszakban ugyanúgy ülésezik az unió miniszteri tanácsa.
A jegybankot az Országgyűlés felügyelje
A vitában a Jobbik részéről kritikaként elhangzott, szerintük a kormánytöbbség „nem hosszú távra írja az alkotmányt, hanem az aktuális politikai helyzetnek”. „Nem veszik figyelembe a társadalom véleményét és az új alkotmánynak semmi szerepe nincs, csak hogy az önök hatalmát a következő 10-15 évre biztosítsa” – mondta Kiss Sándor. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a Fidesz-KDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hiszen az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozhatott volna meg, a Jobbik szerint azonban egy színjáték zajlik, amelyben a bábukat a kormányzó pártok tologatják, és már minden készen van, a történésekbe már senki sem tud beleszólni.
A szintén jobbikos Hegedűs Tamás azt javasolta, a jegybankot az Országgyűlés felügyelje. Frakciótársa, Nyikos László szakmai hibának nevezte, hogy a tervezetben a nemzeti vagyon szerepel, mint az állam által számba vett és ellenőrzött terület; a képviselő nem szerepeltetné az alkotmányban a költségvetési tanács intézményét. Magyar Zoltán (Jobbik) a magyar termőföld és nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos garanciákat hiányolta a javaslatból, Hegedűs Lorántné garanciát adna az alkotmányban arra, hogy az önkormányzatoknak átadott állami feladatok anyagi fedezetét az állam biztosítja. A Jobbik rögzítené az egészséges környezet védelmét is az új alkotmányban.
Ivády Gábor független országgyűlési képviselő azt mondta, neki Szili Katalin alkotmányjavaslata jobban tetszik a kormánypártok által benyújtottnál. A politikus ennek indoklásaként azt említette, hogy maga is egyetért a közvetlen államfőválasztás bevezetésével, illetve a kétkamarás parlament létrehozásával.
Megfontolják a javaslatokat
A fideszes Gulyás Gergely, a kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja az előterjesztők nevében az elhangzottakra válaszolva azt ígérte, hogy a benyújtott módosító javaslatokat meg fogják fontolni, azokat nem akarják politikai alapon elutasítani.
A gyermekek után járó esetleges szavazati jogra kitérve azt mondta: lehet mellette és ellene is érvelni, de etnikai alapon, „cigányokkal kapcsolatosan” elutasítani nem szabad. A javaslat pozitívumaként értékelte, hogy olyan társadalmi csoportot juttatnának választójoghoz, amelynek jelenleg nincs beleszólási joga a közügyekbe. Ennek ellenére elképzelhetőnek nevezte, hogy miután nem kapott megfelelő támogatottságot, ez kikerül a tervezetből. A választójogról közölte: a részletszabályokat sarkalatos törvényében rendezik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánypártok álláspontja szerint az állampolgársággal valamilyen formában együtt jár a választójog.
Az elnöklő Balczó Zoltán ezután a kedden kezdődött általános vitát elnapolta, közölve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismerteti a nemzeti konzultáció eredményét. Az alkotmánytervezetek részletes vitára bocsátásáról ezután döntenek a képviselők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése