2010. október 27., szerda

Az Alkotmánybíróság, mint megbízhatatlan népi elem

A Fidesz gyorsreagálású hadtestként máris bünteti az Alkotmánybíróságot. Az AB határozat délelőtti közzététele után néhány órával már az Országgyűlés előtt van az Alkotmánybíróság határkörét megnyirbáló indítvány. Ennek képtelenségéről mi is írtunk az imént, a gyorsreagálás történetét meséli el az index
Nézzük magát a javaslatot, mert az Alkotmány ér annyit nekünk, hogy megnézzük: milyen érvekkel akarja a Fidesz módosítani.
Épp ezért, Lázár János szakmai hitelével nem foglalkoznék.
Azon se akadjunk fenn, hogy Lázár a ma délutáni sajtótájékoztatóját, a Miniszterelnökségen tartotta meg. (Elvégre olyan szorgos, összehangolt munka folyik, hogy kit érdekel eközben a hatalmi ágak szétválasztása? Piha!)

1. Lázár a sajtótájékoztatóján elmondta: költségvetési és adóügyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. (Hohó, a nyugdíj-járulékokkal – de ne kalandozzunk el!)
Miért is nem engedi ezekben a népszavazást a mai Alkotmányunk, ahogy sok más demokratikus ország alkotmánya sem? Annak ellenére, hogy a népfelség elvéből indul ki.
A népfelség elve ugyanis kétféleképpen érvényesülhet. Közvetlenül, mint az ókori Athénban, ami még egy városállamban is nehézkesen működött. Nem véletlen, hogy onnan származik a demagóg szó. A demagógok pedig (Platón szerint) rossz ügyeket, hamis érvekkel, pénzért képviseltek. Rendszerint sikerrel.
Nyugat-Európában a képviseleti demokrácia terjedt el, amely több évszázados távon is sikeresen működik – összehasonlítva más politikai rendszerekkel. Itt elsődleges a parlamenti, a helyi önkormányzat szerepe, amihez kiegészítő elem a közvetlen részvétel (annak legfőbb formája, a népszavazás).
A népszavazás magában hordozza mindazokat a veszélyeket, amit az ókori Athénban is megtapasztalhattunk. Például a közvetlen egyéni érdek érvényesülését, hiszen ki szeret adót fizetni? (Vagy például vizitdíjat, de ezt most hagyjuk.)
Ennek kivédésére szokás előírni, hogy mely témakörben nem szabad népszavazást tartani. A mi Alkotmányunk ezek között elsőként - nem véletlenül - a költségvetési és adóügyi kérdéseket említi.

2. Ezekben a kérdésekben pedig - Lázár János javaslata szerint - az AB-nak nem lenne módja, hogy alkotmányos felülvizsgálattal éljen. "Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem" - jelentette ki.
Miért is? Mert a történelmi tapasztalat szerint a nép hajlamos ötletszerűen, közvetlen érintettsége alapján dönteni.
Vajon fennáll-e ez a veszély Lázár frakcióvezető szerint? Vajon az Alkotmánybíróság mai 32 oldalas határozatában (+ öt oldal különvélemény) a kellő megfontolás hiányát fedezi föl? Ugye, hogy nem!
Akkor? ...
Az lenne az érv, hogy amit nem szabad Jupiternek, az ne legyen szabad a kisökörnek? Vagy fordítva jobban működik a logikai kapcsolat ???
Vagy inkább az a logika, amit a Rokonokban olvashatunk: az én nagyanyám és a te nagyanyád is egy-egy asszony volt, tehát rokonok vagyunk. ???
Vagy csak annyi történt, hogy Szíjjártó Péter szellemi utcaiharcos szóvivő szelleme lebeg már az Alkotmány módosítása fölött is?

Értjük mi, az Alkotmánybíróság megbízhatatlanná vált. A kormányon belül ilyenkor azt mondják, hogy bizalomvesztés áll fenn, és az illető köztisztviselőket kirúgják (kéthavi végkielégítéssel … a 98%-os büntetőadó szellemében).
Bizony, az Alkotmánybíróságnál ez nehezebb ügy. Ott Alkotmányt kell módosítani, s azt sajnos meg kell érvelni. S ekkor jön az az érv, hogy az Alkotmánybíróság megbízhatatlan, mint egy nép elem. Punktum

Hogy is mondta Platón: „rossz ügyeket, hamis érvekkel”…

Fidelio

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése