2011. március 16., szerda

Petőfit cenzúráztak az állami ünnepségen

Piroslap.hu

Az Orbán-kormányhoz igazán méltó állami ünnepséget sikerült összehozni idén március 15-én. Az Orbán-kormány történelmet ír. Olyan példával szolgál, a következő évtizedek politikai nemzedékeinek melyet ijesztő példaként lehet felhozni: na ilyet ne csinálj, ha nem szeretnéd elbukni azt a hatalmas támogatást ami mögötted van. De ez a dolgok rendje, ha egy építmény illúzióra és szemfényűzésre épül. Összedől. Nagyon, de nagyon gyorsan.
A mostani állami ünnepségnek is ez volt az üzenete. Folytatódik a népámítás, a hamis illúziókeltés és bizony a gondolatok cenzúrázása. A tudatmódosítás, amit a Fidesz eddig pártként folytatott, most kétharmados állami köntösben folytatódik.
Teszik ezt, a legújabb képzavarral élve: mindig és minden körülmények között. Szerintem a világ egyik legnagyobb gyalázata az ha egy nemzet legismertebb költőjének valódi gondolatait a hatalmi parádé igyekszik, vagy az emberben olyan érzést kelt, hogy igyekszik más kontextusba helyezni.
Összesen hat versszakot kihagyva, lerövidítve hangzott el Petőfi Sándor 15-dik március, 1848 című verse a március 15-i állami ünnepségen. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén állt a szavaló a nézők előtt, a kihagyott strófák legnagyobb részben a sajtószabadságról szóltak.”
Oké, mi ebben a botrány? Az, hogy Petőfi Sándor nem kevés verset írt, azt hiszem 1848-as forradalomról. Rendben a politikának kényes dolog most ez a sajtószabadságos izé. Forró pitét kerüljük. Tehát bőven lehetett volna válogatni, olyan verset a költőtől, aminek nem a sajtószabadság a fő témája. De az, hogy egy olyan verset mondanak el, aminek ez a lényege, úgy hogy ezt ha tetszik kicenzúrázzák, meghamisítják… az maga a gyalázat. Ha tetszik, tipikus… hát ilyen hatalmat tetszett választani.




Azonban az ünnepségnek nemcsak botrányos, hanem szánalmas része is volt. Az egyik hírportál készített egy videót a rendezvényre érkező fiatalok tömegével. A videóból kiderült, a lelkes ifjúság mely a reggeli Orbán beszédre érkezik pénzt kap azért, hogy tapsoljon Viktornak. Hm… ha nincs ki tapsoljon, vagy lelkesedjen a hatalomért, akkor veszünk? Közpénzen, mert a "művészeti produkció" részét képezik… 500 fizetett tapsoló fiatalról szól a beszámoló, 1500-2000 forintot ért meg ez a támogató csapat a kétharmadnak. Mondom én , hogy fontos a látszat: az ifjúság szereti a Viktort… ha nem, megvesszük… mi ez, ha nem szánalmas?




Azért az állami ünnepségen túl voltak megemlékezések. Tartott az MSZP is megemlékezést a Pilvax közben. Szerintem meglepően sokan vettek részt az ellenzéki párt rendezvényén… ha leszámítjuk, az állami ünnepség bértapsolóit… már alakul ez a formáció.
De szerintem a mostani megemlékezés fénypontja, az amiről istenigazából szól ez az ünnep, szól az egész szabadságharc és forradalom, az a sajtótüntetés volt. A legszolidabb becslések szerint is 30 ezren voltak (!). Az Erzsébet-híd pesti hídfőjének az elejétől a Ferenciek tere végéig álltak az emberek. Azt hiszem megdőlt a politológusok azon jóslata, hogy az embereket nem lehet tömegesen mozgósítani olyan kérdésekkel melyek nem érintik a pénztárcát. Íme, lám! És pont ez volt ebben a szép. Hogy be tudtuk bizonyítani, hogy igen is fontosak a magyar társadalomnak a jogok. A szabadság, a lehetőség. De nem csak otthon a fotelban, hanem képesek is vagyunk tenni érte.
És azt hiszem, jó ez így, hogy az ügy a fontos és nem a párt. Azért is gondolom így, mert nem szabad azt a hatalmat sem  illúzióba ringatni, aki a Fidesz után jön. Nem téged támogatunk, hanem az ügyet: képviseld! Azt meg mindenki el fogja tudni dönteni, hogy ki az, aki valóban le fogja tudni váltani a Fideszt. Hát ez a demokrácia!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése