Vizsgálhatja, alkotmányellenesnek mondhatja, de nem helyezheti hatályon kívül az Alkotmánybíróság az adótörvényeket - egyszerűsítve ez a lényege az alkotmánymódosítás legújabb verziójának, amiről kedden szavaz majd a parlament. Ha elfogadják, akkor Magyarországon alkotmánysértő törvényeket is be kell majd tartani. Felértékelődhetnek ezzel a külföldi nemzetközi bíróságok. Ha adótörvények buknak külföldön, akkor az költségvetési kockázatot is jelent.
Egészen bizarr jogi helyzet alakulhat ki Magyarországon, ha kedden a kormánypárti politikusok által támogatott alkotmánymódosítást megszavazza a parlament. Előfordulhat, hogy lesznek törvények, amelyekről kimondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányellenes, de továbbra is azok szerint kell élni.
A legújabb alkotmánymódosítási változat ugyanis továbbra is lehetőséget ad az Alkotmánybíróságnak arra, hogy vizsgálja a költségvetésről vagy az adókról szóló törvények alkotmányosságát. A bíróságtól viszont elvonja azt a jogát, hogy ezeket a törvényeket megsemmisítse. Vagyis szankció nincs, de vélemény lehet.
Eredetileg a véleményezési jogot is elvették volna
Az első, még október végén benyújtott alkotmánymódosító javaslat még úgy szólt: "nincs helye felülvizsgálatnak..." a népszavazással sem módosítható kérdésekben. Az új változat viszont így szól [1] (pdf-formátum): „Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti.”
A két változat között alapvető különbség van. Az első verzió szerint az Ab-nak hivatalból el is kellett volna utasítania a népszavazási tiltólistás ügyekben érkező indítványokat. Az újabb tervezet viszont az Ab-eljárás megindításának, az alkotmányossági felülvizsgálat lehetőségét minden ügyben meghagyja. A korlátozás arra vonatkozik, hogy egyes esetekben az Ab – függetlenül azok esetleg alkotmánysértő voltától – nem semmisíthet meg jogszabályokat. Adó-, járulék- és más közteher-törvényekről is kimondhatná ugyan, hogy azok alkotmányellenesek, de nem helyezhetné hatályon kívül azokat.
Még pontosabban: hatályon kívül csak azon adó-, költségvetési stb. törvényeket helyezhetné a testület, amelyek az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, és a többi felsorolt dolgokhoz való jogot sértik. Ez azonban egyáltalán nem is jellemző kifogás a pénzügyi jogszabályokkal kapcsolatban. Több korábban az alaptörvénybe ütközőnek mondott és ezért megsemmisített adótörvénnyel az volt a baj, hogy vagy visszamenőleges hatályúak voltak, vagy olyan jövedelmet, vagyont adóztattak volna, amelyet nem szerzett meg az adóalany, vagy a tulajdonhoz való jogot sértették. Ezekre a módosítás elfogadása esetén nem hivatkozhatna többet az Alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróskodás lényege veszhet el
„Az alkotmánybíráskodás lényege, hogy kiirtódjanak a jogrendszerből az alkotmányellenes szabályok. Ha az Alkotmánybíróság csak véleményközlő testület, akkor az alapelve lényegével ellentétes” – mondta az Indexnek Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa. Sólyom László volt köztársasági elnök szerdán ennél is élesebben fogalmazott a tervezett alkotmánymódosításról: „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta.
