Graffiti: művészet vs. rongálás?

Mintegy húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elkezdjünk beszélni a graffiti jelenségről. Hogy milyen eredménnyel, az még kérdéses, de legalább már beszélünk róla, tudva: a graffiti csak úgy nem tűnik el és minket sem fog kevésbé zavarni.

 

A graffiti egyidős a történelemmel, de erről a szóról a legkevesebbeknek jutnak eszébe az őskori barlangrajzok, vagy az ókori kultúra. Sokkal inkább a köz- és magánépületeket mind jobban elborító mai ún. tag-ek képe merül fel. Azok a kalligrafikus aláírások, amik a belvárosi házfalakat, lépcsőházakat, liftek-, telefonfülkék falát és padokat borítják el milliószám. A jellemzően filctollal készült tag általában a firkász neve, a csapat neve vagy csak egy sima üzenet, ami nem graffiti, és szintén nem egybemosható minőségű a street art-tal sem, bár ez aligha vígasztalja azokat, akik nap mint nap szembesülnek a jelenséggel, nevezzék bárhogy is.

Hazánkban igazán 1992-'93 környékén terjedtek el a falfirkák, honnan máshonnan indíttatva, mint a graffiti bölcsőjeként számon tartott New Yorkból, ahol a 80-as évek elejére a metrót - a szigorodó ellenőrzések dacára - szétírtak a fújók. A tengerentúlról elindult óriási divathullám eleinte az "itt jártam" típusú tagek-kel tette le kézjegyét Magyarországon, később megjelentek a konkrét üzenetet nem tartalmazó "festmények", a graffitik, majd 2000-ben a street art is megérkezett hozzánk. Utóbbi, művészi szintű alkotások, falfestmények galériába hívásával azóta sokan megpróbálkoztak, de az utcai alkotóknak az illegalitás varázsa erősebb. Jóllehet a szakemberek szerint jelentősen csökkentené a köz- és magánvagyonok ilyen jellegű megrongálását, ha legális falakat jelölnének ki, de ebből (egyelőre) kevés van; a fővárosban csak a Filatorigáton. Viszont több fórumon igyekeznek fellépni a falfirkálók ellen, úgy, hogy nem tiltják, hanem bizonyos keretek között végezve legalizálják azt.

A világon egyedülálló javaslattal állt elő a MÁV 2003-ban: "megnemtámadási nyilatkozatot" tettek a vasúttársaság és az aláíró graffitisek. Az alku lényege: megkímélik az értékes vasúti kocsikat a graffitisek, cserébe a MÁV tűzfalakat, illetve kerékpár- és poggyászszállító kocsikat ajánlott fel szabadon festhető felületként. Az akció több-kevesebb sikere után az ország több városában is indultak legalizálási kísérletek, így próbálva korlátok közé szorítani a falfirkálást. Hogy csak néhányat említsünk: Győrben Országos Falfestmény és Graffiti Fesztivált rendeztek két alkalommal, de egy budapesti bevásárló centrumban is rendeztek már pénzdíjas versenyt graffitisek számára. Debrecenben az egyik tíz emeletes ház liftjeit megrendelésre fújták össze, abban bízva, hogy az ízléses festés nem csak, hogy eltűnteti a régi firkákat, de nem kerülnek rá újabb rajzok, mert az tetszik a fiataloknak.

A Fidesz börtönnel sújtaná a falfirkálást

Az Országgyűlés ma várhatóan hat általános vitát folytat le, közte az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett fogolyszökésnek minősítené a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályainak súlyos megszegését.

Az Országgyűlés ezen a héten szerdán és pénteken is ülésezik. A kormány büntető tárgyú indítványához Nagy Gábor Tamás (Fidesz) olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné a falfirkálást.

A parlament tervezett napirendje szerint szintén ma kezdődik a vita az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról. A kormány javaslata praktikusan azt jelenti, hogy a jövő évtől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban, és nem munkanapokban számolnák a határidőket.

Ma megkezdi a Ház az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját. Az indítvánnyal a kormány bővíteni akarja a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. finanszírozási eszközeit, továbbá visszaállítaná az állami fejlesztési bankra vonatkozóan az osztalékelvonás tilalmát.

Ugyancsak ma vitatják meg a képviselők a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslatot, mely szerint a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások - közte a nyugdíjbiztosítás - adatfeldolgozását csak az állami szférába tartozó, azaz az adatkezelő által közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthatná el a jövőben.

Várhatóan három, agráriummal kapcsolatos indítvány általános vitája is lezajlik és több részletes vita is lesz: az egyes rendészeti tárgyú törvénymódosítások, a minisztériumok felsorolásáról szóló és az iparjogvédelmi jogszabályok, valamint a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosításáé.

nol.hu