Schmitt Pál javaslatára mássalhangzót ezután csak magánhangzó követhet, ami alól az államfő neve sem kivétel, de abban a második „t”-t ezentúl magáhangzónak kell tekinteni.
Szintén alkotmányi szintre emelkedhet néhány értelmetlen nyelvtani szabály is. Az új alkotmány értelmében ezentúl helyes lesz a ló tárgyeseteként a „lót”, a „köt” pedig a kő tárgyesete lenne, ami magával vonja a hosszú ékezetek megszüntetését is, mint fülkeforradalmárhoz méltatlan szocialista nyelvi csökevényt.
A köztársasági elnök sok évtizednyi polgári akaratnak eleget téve megszünteti az „ly”-t, ezentúl minden szót „j”- vel kell írni, még azokat is, amikben eredetileg nincsen „ly”. Ez a szabály viszont nem vonatkozik azokra a szavakra, amik tetszenek az elnöknek, mint például a „muszály”.
Szabad lesz keverni a "ban-ben"-t és "ba-be"-t, feltételes módban "nák"-kal kell ragozni és olyan szó, hogy "egyelőre" pedig nem is lesz.
Az egybeírás-különírás kérdését is egyszer, s mindenkorra rendezné az új alkotmány és egységes szabályként engedélyezi bármely szó egybeírását, sőt azt is, hogy szavakat akár egymásra írjunk. Az elnök e cikkelyhez fűzött kommentárjában kifejti, hogy a szabad egybeírás azért is indokolt, mert a "különírás"-t is egybeírjuk, ami szerinte vicces, bár nem biztos benne, hogy tényleg egybe kell-e írni.
Az alkotmányba foglalandó nyelvtani szabályokról szeretett volna véleményt mondani az MTA Nyelvtudományi Intézete is, amit csak az azonnali megszüntetése után fog tudni megtenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése