A Népszava üres címlappal tiltakozik a Fidesz médiatörvény-tervezete ellen, az akcióban több más sajtóorgánum is részt vett. A Magyar Narancs, az Élet és Irodalom is hasonlóan demonstrált, a Népszabadság azt tervezi, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.
A napilap internetes portáljának nyitólapja tegnap üres volt, csakúgy, mint a piroslapok.blog.hu-nak. A coMMMunity.hu azt tudatta, december 2-a a média gyásznapja. Az összefogás nem véletlen, a törvényjavaslat szerint az országos napilapokat 25 millió, a hetilapokat 10 millió forintra bírságolhatja a kizárólag fideszes tagokból álló médiahatóság. De nemcsak a testület, hanem a média- és hírközlési biztos is lecsaphat a szerkesztőségekre. Ő bármilyen adatot, jegyzetet is bekérhet, olyanokat is, amelyek üzleti titoknak minősülnek. A szervezet irányítója, és a biztos munkáltatója Szalai Annamária, akinek egyetlen főnöke van, Orbán Viktor.
Nem nyomdahiba történt, az üres címlappal a kormánypártok médiatörvény tervezete ellen tiltakozik lapunk. Hasonlóan döntött a Magyar Narancs illetve az Élet és Irodalom is, a Népszabadság pedig az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az eredeti javaslatot fogadja el az Országgyűlés. A napilap online-jának címlapja tegnap üres volt. A piroslapok.blog.hu s csatlakozott az akcióhoz, tegnap fehér nyitólappal jelentkezett. A coMMMunity.hu fekete háttéren azt tudatta, december 2-a média gyásznapja. A törvénytervezet a jobboldali médiát is érzékenyen érintheti, de erről nyilvánosan nem nyilatkoztak. Kerestük a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Heti Válasz főszerkesztőjét, de érdemi választ nem kapunk tőlük.
A tiltakozás a BBC-n is hír. A többi között jelzik, hogy a törvényt támogatja "a jobbközép kormánypártok elsöprő többsége", amely kétharmados többségét korábban sem félt felhasználni, például "megfosztotta az Alkotmánybíróságot a legtöbb jogától". Menczer Erzsébet, a törvényjavaslat egyik beterjesztője szerint a tiltakozás jelzi, hogy sajtószabadság van, így "mindeki azt csinál, amit akar". Ha a vevők megveszik az újságot, "akár 40 üres lapot is tartalmazhat" - tette hozzá.
A szerdán kezdődött parlamenti vitában az ellenzék is élesen támadta a tervezetet. Aszerint ugyanis az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhat ki a kizárólag fideszes tagokból álló, Szalai Annamária által vezetett médiatanács. Mivel nincs konkrét szabály arra, hogy mi minősül jogsértésnek, a kormánypárti testület döntésén múlik, hogy mit tart annak. A többi között azt figyelik, hogy a sajtó betartja-e a médiaalkotmányban lefektetett kötelezettségeit. Például azt, hogy kellően tényszerűen, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztatja-e az olvasókat, tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot. Hogy ez így van-e, azt a médiatanács dönti el. Ha nem, a szankció eszközével csapnak le. Szalai Annamária ráadásul szóba sem áll a baloldali médiumokkal. A 168 Óra például július 19-e óta próbálja vele felvenni a kapcsolatot, eddig hiába. Lapunk sem sikeresebb, pedig a kormányváltás előtt Szalai akár naponta, sőt még vasárnap is szívesen tájékoztatta olvasóinkat. A "fülkeforradalom" óta egyetlen esetben sem tudtunk vele beszélni.
De nemcsak szankciókkal tartják kordában a sajtót. A politikai napilapoktól bármilyen ügyben, korlátlanul kérhet be információkat a Szalai által kinevezendő média- és hírközlési biztos, akinek egyben munkáltatója, fizetésének meghatározója is a médiahatóság elnöke. A biztos jogköre szinte korlátlan: az "érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet", sőt más eszközöket is alkalmazhat. Az érintettek 15 napon belül kötelesek a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot kiadni abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. Ha ezt nem teszik meg, akkor már nem a biztos, hanem a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - melynek elnöke szintén Szalai Annamária - bírságot szabhat ki. Ennek mértéke 50 ezer és 50 millió forint között mozoghat.
Nem kétséges, hogy a szankcióval nem fukarkodnak, ugyanis a csúcstervezet érdekelt a pénzbehajtásban, a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslat 150 millió forint bevételt tervez a médiumok megbírságolásából. A hatóságnak egyébként 29,3 milliárd forintja lesz jövőre, ebből a legnagyobb tétel az a több mint 22 milliárd forint, amely a hírközlési terület várható nettó bevétele. A kizárólag fideszes delegáltakból álló médiatanácsának működését szintén a központi költségvetés fedezi, ez a testület összesen 194,4 millió forintot kap. További 5,4 milliárd forintos bevétele lehet az általa kiszámlázandó, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjak összegéből. Mindkét szervezet elnöke Szalai Annamária, akit Orbán Viktor miniszterelnök nevezett ki 9 évre.
A Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 63,1 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre; forrása több oldalról biztosított.A legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzemben tartási díjbevétel, amely jövőre 58,7 milliárd forint lesz. Ezt a pénzt az állam fizeti tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig. Az alap pénzforgalmi számlájára utalják az összeget, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezet. A javaslat szerint ha az állam ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a médiatanács elnöke, vagyis Szalai írásbeli megkeresésére három munkanapon belül az MNB megterheli a kincstári számlát az alap javára.
Az alapba került a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda teljes vagyona, beleértve az ingatlanokat is. Az MTVA a médiatanács kezelésében van, de az összes vezetői jogosítványt az elnök, vagyis Szalai Annamária birtokolja, ő a vezérigazgató munkáltatója, sőt a felügyelőbizottság tagjait is Szalai jelöli ki. Nincs külső ellenőre a jövőbeli pénzügyi akcióknak. Egyetlen személy irányítja tehét az egész médiát: Szalai Annamária.
Forradalmárból diktátor
1848-ban Petőfi Sándor, 1988-ban - többek között - Orbán Viktor követelte a sajtó szabadságát. 2010-ben ismét ideje megszólalni nekünk, demokratáknak, mert az 1989-es forradalmárok egy részéből mára diktátor lett - fogalmazott az MSZP szóvivője. Török Zsolt szerint a sajtószabadság a szólásszabadság egyik legfontosabb alapja. Ma ezt fenyegeti, veszélyezteti a Fidesz-KDNP kormány, zsarolva a médiumokat.
A Népszava nem adja fel
A Népszava - több más szerkesztőséggel egyeztetve - úgy döntött, hogy nem adja fel. Amennyiben nem tudjuk a kormányt eltántorítani attól, hogy adja fel a sajtószabadságot alapvetően sértő törvényjavaslatát, amennyiben nem tudunk elég tisztességes kormánypárti képviselőt megnyerni annak, hogy ne szavazzon meg egy ilyen diktatórikus törvényt, folytatjuk a tiltakozást.
Januártól Magyarország adja az Európai Unió soros elnöki tisztét. Ha a sajtót ellehetetlenítő törvényt elfogadják, nap mint nap, újra és újra feltűnően és jól érzékelhetően hívjuk majd fel az unió vezetőinek a figyelmét arra, hogy ami Magyarországon történik, az nem európai.
Nem engedhetjük az európai, a demokratikus értékek lábbal tiprását.
A sajtószabadságot - ha kell - Európával együtt kell megvédenünk.
A tiltakozás a BBC-n is hír. A többi között jelzik, hogy a törvényt támogatja "a jobbközép kormánypártok elsöprő többsége", amely kétharmados többségét korábban sem félt felhasználni, például "megfosztotta az Alkotmánybíróságot a legtöbb jogától". Menczer Erzsébet, a törvényjavaslat egyik beterjesztője szerint a tiltakozás jelzi, hogy sajtószabadság van, így "mindeki azt csinál, amit akar". Ha a vevők megveszik az újságot, "akár 40 üres lapot is tartalmazhat" - tette hozzá.
A szerdán kezdődött parlamenti vitában az ellenzék is élesen támadta a tervezetet. Aszerint ugyanis az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25 millió, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő szankciót szabhat ki a kizárólag fideszes tagokból álló, Szalai Annamária által vezetett médiatanács. Mivel nincs konkrét szabály arra, hogy mi minősül jogsértésnek, a kormánypárti testület döntésén múlik, hogy mit tart annak. A többi között azt figyelik, hogy a sajtó betartja-e a médiaalkotmányban lefektetett kötelezettségeit. Például azt, hogy kellően tényszerűen, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztatja-e az olvasókat, tiszteletben tartja-e az emberi méltóságot. Hogy ez így van-e, azt a médiatanács dönti el. Ha nem, a szankció eszközével csapnak le. Szalai Annamária ráadásul szóba sem áll a baloldali médiumokkal. A 168 Óra például július 19-e óta próbálja vele felvenni a kapcsolatot, eddig hiába. Lapunk sem sikeresebb, pedig a kormányváltás előtt Szalai akár naponta, sőt még vasárnap is szívesen tájékoztatta olvasóinkat. A "fülkeforradalom" óta egyetlen esetben sem tudtunk vele beszélni.
De nemcsak szankciókkal tartják kordában a sajtót. A politikai napilapoktól bármilyen ügyben, korlátlanul kérhet be információkat a Szalai által kinevezendő média- és hírközlési biztos, akinek egyben munkáltatója, fizetésének meghatározója is a médiahatóság elnöke. A biztos jogköre szinte korlátlan: az "érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet", sőt más eszközöket is alkalmazhat. Az érintettek 15 napon belül kötelesek a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot kiadni abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. Ha ezt nem teszik meg, akkor már nem a biztos, hanem a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság - melynek elnöke szintén Szalai Annamária - bírságot szabhat ki. Ennek mértéke 50 ezer és 50 millió forint között mozoghat.
Nem kétséges, hogy a szankcióval nem fukarkodnak, ugyanis a csúcstervezet érdekelt a pénzbehajtásban, a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslat 150 millió forint bevételt tervez a médiumok megbírságolásából. A hatóságnak egyébként 29,3 milliárd forintja lesz jövőre, ebből a legnagyobb tétel az a több mint 22 milliárd forint, amely a hírközlési terület várható nettó bevétele. A kizárólag fideszes delegáltakból álló médiatanácsának működését szintén a központi költségvetés fedezi, ez a testület összesen 194,4 millió forintot kap. További 5,4 milliárd forintos bevétele lehet az általa kiszámlázandó, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjak összegéből. Mindkét szervezet elnöke Szalai Annamária, akit Orbán Viktor miniszterelnök nevezett ki 9 évre.
A Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 63,1 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre; forrása több oldalról biztosított.A legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzemben tartási díjbevétel, amely jövőre 58,7 milliárd forint lesz. Ezt a pénzt az állam fizeti tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig. Az alap pénzforgalmi számlájára utalják az összeget, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezet. A javaslat szerint ha az állam ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a médiatanács elnöke, vagyis Szalai írásbeli megkeresésére három munkanapon belül az MNB megterheli a kincstári számlát az alap javára.
Az alapba került a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda teljes vagyona, beleértve az ingatlanokat is. Az MTVA a médiatanács kezelésében van, de az összes vezetői jogosítványt az elnök, vagyis Szalai Annamária birtokolja, ő a vezérigazgató munkáltatója, sőt a felügyelőbizottság tagjait is Szalai jelöli ki. Nincs külső ellenőre a jövőbeli pénzügyi akcióknak. Egyetlen személy irányítja tehét az egész médiát: Szalai Annamária.
Forradalmárból diktátor
1848-ban Petőfi Sándor, 1988-ban - többek között - Orbán Viktor követelte a sajtó szabadságát. 2010-ben ismét ideje megszólalni nekünk, demokratáknak, mert az 1989-es forradalmárok egy részéből mára diktátor lett - fogalmazott az MSZP szóvivője. Török Zsolt szerint a sajtószabadság a szólásszabadság egyik legfontosabb alapja. Ma ezt fenyegeti, veszélyezteti a Fidesz-KDNP kormány, zsarolva a médiumokat.
A Népszava nem adja fel
A Népszava - több más szerkesztőséggel egyeztetve - úgy döntött, hogy nem adja fel. Amennyiben nem tudjuk a kormányt eltántorítani attól, hogy adja fel a sajtószabadságot alapvetően sértő törvényjavaslatát, amennyiben nem tudunk elég tisztességes kormánypárti képviselőt megnyerni annak, hogy ne szavazzon meg egy ilyen diktatórikus törvényt, folytatjuk a tiltakozást.
Januártól Magyarország adja az Európai Unió soros elnöki tisztét. Ha a sajtót ellehetetlenítő törvényt elfogadják, nap mint nap, újra és újra feltűnően és jól érzékelhetően hívjuk majd fel az unió vezetőinek a figyelmét arra, hogy ami Magyarországon történik, az nem európai.
Nem engedhetjük az európai, a demokratikus értékek lábbal tiprását.
A sajtószabadságot - ha kell - Európával együtt kell megvédenünk.
Muhari Judit / Népszava
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése