Bezárás, leépítés, integrálás és végül ÁLLAMOSÍTÁS!

 2010 októbere, az önkormányzati választások után, Budapest:

„Én készen állok arra, hogy megfontoljak olyan javaslatokat , amelyekben a kormány visszavenne néhány olyan feladatot, amely korábban kormányzati vagy állami feladat volt és nem önkormányzati."  
Orbán Viktor

Néhány nappal később a miniszterelnök pontosította, hogy mire gondol. Ha az önkormányzatok úgy érzik, hogy nincs pénzük a kórházak működtetésére  – hangoztatta –, akkor a kormány szívesen megszervezi helyettük az egészségügyi ellátást. 

Ugyanakkor megerősítette: a kormány nem akar pénzt adni olyan rendszerek működtetésére (például a félegyházi városi kórház, legalábbis szerintük), amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy csak újra és újra ugyanazokat a problémákat állítják elő.  

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a napokban még tovább ment, és bejelentette, hogy valószínűleg megszűnnek a súlyponti kórházak, és az állam a megyei kórházak fenntartásában nagyobb szerepet vállal (vagyis: magára veszi a fenntartói felelősséget, ami azt is jelenti, hogy biztosítja a működési forrásokat).

2010. október 15., Bács-Kiskun megye, Hajós:

Egyhangú szavazással, ismét Bányai Gábort (Fidesz) választották a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökévé a megyei önkormányzat pénteki alakuló ülésén, melyet Hajóson, a nemrégiben újjáépített egykori érseki kastélyban tartottak. 

Bányai Gábor programbeszédének elején kiemelte: az elmúlt húsz évben most nyílt először lehetőség arra, hogy egymást követő két ciklust ugyanaz a közgyűlési többség vihesse tovább, ami reményt ad a megye további fejlődésére.

Miféle további fejlődésre gondolhatott?

Az elkövetkezendő négy év kiemelt feladatai között említette Bányai Gábor, a legnagyobb megyei intézmény, a kecskeméti kórház átalakítását, melynek fejlesztése hamarosan indul, de a működtetése egyre nehezebb , mivel a  megszűnő Kiskunfélegyházi Kórház hatvanezer fős betegellátását egy rapid megoldással a Kecskeméten lévő Megyei Kórházra irányították át.  

Tüntetés Kecskeméten

Az átirányítással még nagyobb hátrány érte a félegyháziakat és a kecskemétieket is, hiszen még több idő, még nagyobb sorok elé nézhetnek a betegek. Nem beszélve azokról a dolgozókról, akik a Kórházban már így is emberfeletti munkát végeznek, végeztek, és ilyen körülmények között hogyan nagyon nehezen tudnak  megfelelő ellátást biztosítani. Sorra hallhatjuk a híreket, hogy a mentő nem ért időben Kecskemétre, vagy útközben elkeveredtek, eltűntek az orvosi vizsgálatok eredményei (még a labor is átkerült a megye székhelyre).

Bányai hozzátette: januártól elképzelhető, hogy a megye veszi át a kiskunfélegyházi kórház működtetését, ami komoly felelősséggel jár. Ez attól függ, hogy ez ügyben hogyan határoz majd a félegyházi testület. 

Kiskunfélegyháza kormánypárti többséget élvező képviselő-testülete minden bizonnyal egyhangúlag megszavazza a félegyházi kórház teljes feladását, legalábbis ha nem akar szembe menni a központi kormányakarattal ez ügyben.

"Hol van" a Fidesz által ígért, "azonnali és radikális" kórház konszolidáció 

Ehelyett a megyében elsőként, talán az országban is Félegyháza átadta aktív ágyait a megyei központnak, s a működtetés átadásával vélhetőleg az utolsó tőrdöfést is megadják térségünk súlyponti kórházának a Kiskunfélegyházi Városi Kórháznak.

Bezárás, leépítés, integrálás és végül ÁLLAMOSÍTÁS!

Sajnos ez vár Bács-Kiskun megye még megmaradt  kórházaira is, ha a demokratikus ellenzék helyi erői és a civilek közös összefogással nem gátolják meg ezt a felelőtlen, ember életeket veszélyeztető politikai ámokfutást...

Félegyháza Hangja