Az Alkotmánybíróság, mint megbízhatatlan népi elem

A Fidesz gyorsreagálású hadtestként máris bünteti az Alkotmánybíróságot. Az AB határozat délelőtti közzététele után néhány órával már az Országgyűlés előtt van az Alkotmánybíróság határkörét megnyirbáló indítvány. Ennek képtelenségéről mi is írtunk az imént, a gyorsreagálás történetét meséli el az index. 

Nézzük magát a javaslatot, mert az Alkotmány ér annyit nekünk, hogy megnézzük: milyen érvekkel akarja a Fidesz módosítani.

Épp ezért, Lázár János szakmai hitelével nem foglalkoznék.

Azon se akadjunk fenn, hogy Lázár a ma délutáni sajtótájékoztatóját, a Miniszterelnökségen tartotta meg. (Elvégre olyan szorgos, összehangolt munka folyik, hogy kit érdekel eközben a hatalmi ágak szétválasztása? Piha!)

1. Lázár a sajtótájékoztatóján elmondta: költségvetési és adóügyekben nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. (Hohó, a nyugdíj-járulékokkal – de ne kalandozzunk el!)

Miért is nem engedi ezekben a népszavazást a mai Alkotmányunk, ahogy sok más demokratikus ország alkotmánya sem? Annak ellenére, hogy a népfelség elvéből indul ki.

A népfelség elve ugyanis kétféleképpen érvényesülhet. Közvetlenül, mint az ókori Athénban, ami még egy városállamban is nehézkesen működött. Nem véletlen, hogy onnan származik a demagóg szó. A demagógok pedig (Platón szerint) rossz ügyeket, hamis érvekkel, pénzért képviseltek. Rendszerint sikerrel.

Nyugat-Európában a képviseleti demokrácia terjedt el, amely több évszázados távon is sikeresen működik – összehasonlítva más politikai rendszerekkel. Itt elsődleges a parlamenti, a helyi önkormányzat szerepe, amihez kiegészítő elem a közvetlen részvétel (annak legfőbb formája, a népszavazás).

A népszavazás magában hordozza mindazokat a veszélyeket, amit az ókori Athénban is megtapasztalhattunk. Például a közvetlen egyéni érdek érvényesülését, hiszen ki szeret adót fizetni? (Vagy például vizitdíjat, de ezt most hagyjuk.)

Ennek kivédésére szokás előírni, hogy mely témakörben nem szabad népszavazást tartani. A mi Alkotmányunk ezek között elsőként - nem véletlenül - a költségvetési és adóügyi kérdéseket említi.

2. Ezekben a kérdésekben pedig - Lázár János javaslata szerint - az AB-nak nem lenne módja, hogy alkotmányos felülvizsgálattal éljen. "Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem" - jelentette ki.

Miért is? Mert a történelmi tapasztalat szerint a nép hajlamos ötletszerűen, közvetlen érintettsége alapján dönteni.

Vajon fennáll-e ez a veszély Lázár frakcióvezető szerint? Vajon az Alkotmánybíróság mai 32 oldalas határozatában (+ öt oldal különvélemény) a kellő megfontolás hiányát fedezi föl? Ugye, hogy nem!

Akkor? ...

Az lenne az érv, hogy amit nem szabad Jupiternek, az ne legyen szabad a kisökörnek? Vagy fordítva jobban működik a logikai kapcsolat ???

Vagy inkább az a logika, amit a Rokonokban olvashatunk: az én nagyanyám és a te nagyanyád is egy-egy asszony volt, tehát rokonok vagyunk. ???

Vagy csak annyi történt, hogy Szíjjártó Péter szellemi utcaiharcos szóvivő szelleme lebeg már az Alkotmány módosítása fölött is?

Értjük mi, az Alkotmánybíróság megbízhatatlanná vált. A kormányon belül ilyenkor azt mondják, hogy bizalomvesztés áll fenn, és az illető köztisztviselőket kirúgják (kéthavi végkielégítéssel … a 98%-os büntetőadó szellemében).

Bizony, az Alkotmánybíróságnál ez nehezebb ügy. Ott Alkotmányt kell módosítani, s azt sajnos meg kell érvelni. S ekkor jön az az érv, hogy az Alkotmánybíróság megbízhatatlan, mint egy nép elem. Punktum

Hogy is mondta Platón: „rossz ügyeket, hamis érvekkel”…

Fidelio

Fideszfigyelő

A SIRIUS is elesett

A Félegyházi Közlöny és a Kiskun (Trió) Tv sorsa már korábban elrendeltetett, most a Sirius Rádió került sorra. Az a médium, mely jószerével már csak egyedül képviselte a köz érdekeit a politika percemberkéivel szemben. Gyanítható volt, hogy előbb utóbb kikezdik, kivéreztetik, csak az időpont és a módszer volt kérdéses. 

A tavaszi választási kampány előtt már érezhettük, hogy új szelek fújnak a félegyházi rádiónál, a szőrös emberke interjúit, nyilatkozatait és persze a Fidesz kampányszólamait kezdte el sugározni  szinte már-már rigmus szerűen, ez aztán folytatódott az őszi önkormányzati választásokig.

Félegyházi(Kiskunfélegyházi) Közlöny, Kiskun (Trió) Tv, Sirius Rádió - teljes lett a kontroll a félegyházi médiumok felett!

Kapi bá nem aprózta el a dolgot, a félegyházi médiumok teljes össztüzét zúdította a félegyházi választópolgárokra (teljes sikerrel).

De mégis  hogyan tudta kiterjeszteni befolyását egy politikai erő egy elviekben önálló és független közmédiumra?

Bakos Aranka a rádió ügyvezetője - aki egyben a rádióműsorok tartalmát is szerkeszti  - önként átadta a Siriust a narancsosoknak.

Mindezekért cserébe ő lett városunk újonnan kinevezett  szóvivője (mellesleg a város 20 éven keresztül megvolt szóvívő nélkül is). Belső, önkormányzati forrásból származó értesüléseink szerint, ha Aranka a továbbiakban is ilyen jól fog dolgozni, talán ő lesz a Művelődési Osztály vezetője. Talán....?

Ettől kezdve megszűnt a szabad, politikai befolyásmentes tájékoztatás Kiskunfélegyházán.

De addig is reszkessetek ti sötétben bujkáló ellenforradalmárok (értsd: rádiók, tv-k, újságok, bloggerek). Veletek már nem lesznek ilyen kedvesek.

Félegyháza Hangja

„Forradalom volt, csak úgy mint 2010-ben”

Hasonló ahhoz, ami 2010 áprilisában történt

A debreceni TEVA gyógyszergyár raktárában mondott beszédében Orbán Viktor elmondta, hogy 1956 őszén hasonló forradalom volt, mint 2010 tavaszán az urnáknál.

A miniszterelnök beszédében kitért arra, hogy bár két forradalom is volt az utóbbi 60 éven belül, súlyozni nem lehet melyik volt a fontosabb. Ugyanis 1956-ban a pesti srácoknak ott volt az egész főváros, hogy forradalmat vigyenek véghez, míg 2010 tavaszán egy 1,5 x 1,5 x 2,10 méteres fülkében kellett elindítani a forradalmat, külön-külön minden választópolgárnak. Ami sokkal nehezebb feladat, mint amilyennek elsőre hallatszik.

„Csakúgy, mint 2010-ben, 1956. októberében is forradalom tört ki, és nem felejthetjük el a hősöket” – hangsúlyozta Orbán Viktor a beszéde végén, majd megkoszorúzta az Ismeretlen Áprilisi Bátor szobrát.

Sisa Pista, Hírcsárda

Bezárás, leépítés, integrálás és végül ÁLLAMOSÍTÁS!

 2010 októbere, az önkormányzati választások után, Budapest:

„Én készen állok arra, hogy megfontoljak olyan javaslatokat , amelyekben a kormány visszavenne néhány olyan feladatot, amely korábban kormányzati vagy állami feladat volt és nem önkormányzati."  
Orbán Viktor

Néhány nappal később a miniszterelnök pontosította, hogy mire gondol. Ha az önkormányzatok úgy érzik, hogy nincs pénzük a kórházak működtetésére  – hangoztatta –, akkor a kormány szívesen megszervezi helyettük az egészségügyi ellátást. 

Ugyanakkor megerősítette: a kormány nem akar pénzt adni olyan rendszerek működtetésére (például a félegyházi városi kórház, legalábbis szerintük), amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy csak újra és újra ugyanazokat a problémákat állítják elő.  

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a napokban még tovább ment, és bejelentette, hogy valószínűleg megszűnnek a súlyponti kórházak, és az állam a megyei kórházak fenntartásában nagyobb szerepet vállal (vagyis: magára veszi a fenntartói felelősséget, ami azt is jelenti, hogy biztosítja a működési forrásokat).

2010. október 15., Bács-Kiskun megye, Hajós:

Egyhangú szavazással, ismét Bányai Gábort (Fidesz) választották a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökévé a megyei önkormányzat pénteki alakuló ülésén, melyet Hajóson, a nemrégiben újjáépített egykori érseki kastélyban tartottak. 

Bányai Gábor programbeszédének elején kiemelte: az elmúlt húsz évben most nyílt először lehetőség arra, hogy egymást követő két ciklust ugyanaz a közgyűlési többség vihesse tovább, ami reményt ad a megye további fejlődésére.

Miféle további fejlődésre gondolhatott?

Az elkövetkezendő négy év kiemelt feladatai között említette Bányai Gábor, a legnagyobb megyei intézmény, a kecskeméti kórház átalakítását, melynek fejlesztése hamarosan indul, de a működtetése egyre nehezebb , mivel a  megszűnő Kiskunfélegyházi Kórház hatvanezer fős betegellátását egy rapid megoldással a Kecskeméten lévő Megyei Kórházra irányították át.  

Tüntetés Kecskeméten

Az átirányítással még nagyobb hátrány érte a félegyháziakat és a kecskemétieket is, hiszen még több idő, még nagyobb sorok elé nézhetnek a betegek. Nem beszélve azokról a dolgozókról, akik a Kórházban már így is emberfeletti munkát végeznek, végeztek, és ilyen körülmények között hogyan nagyon nehezen tudnak  megfelelő ellátást biztosítani. Sorra hallhatjuk a híreket, hogy a mentő nem ért időben Kecskemétre, vagy útközben elkeveredtek, eltűntek az orvosi vizsgálatok eredményei (még a labor is átkerült a megye székhelyre).

Bányai hozzátette: januártól elképzelhető, hogy a megye veszi át a kiskunfélegyházi kórház működtetését, ami komoly felelősséggel jár. Ez attól függ, hogy ez ügyben hogyan határoz majd a félegyházi testület. 

Kiskunfélegyháza kormánypárti többséget élvező képviselő-testülete minden bizonnyal egyhangúlag megszavazza a félegyházi kórház teljes feladását, legalábbis ha nem akar szembe menni a központi kormányakarattal ez ügyben.

"Hol van" a Fidesz által ígért, "azonnali és radikális" kórház konszolidáció 

Ehelyett a megyében elsőként, talán az országban is Félegyháza átadta aktív ágyait a megyei központnak, s a működtetés átadásával vélhetőleg az utolsó tőrdöfést is megadják térségünk súlyponti kórházának a Kiskunfélegyházi Városi Kórháznak.

Bezárás, leépítés, integrálás és végül ÁLLAMOSÍTÁS!

Sajnos ez vár Bács-Kiskun megye még megmaradt  kórházaira is, ha a demokratikus ellenzék helyi erői és a civilek közös összefogással nem gátolják meg ezt a felelőtlen, ember életeket veszélyeztető politikai ámokfutást...

Félegyháza Hangja

Teadélután Orbánnal

Nem lesz a tőke úr mirajtunk, hirdeti (ha nem is dalolva) a nyár óta egyfolytában Orbán Viktor, s röpködnek - bár kétségkívül nem válogatás nélkül - a tőkéssanyargató kormánydöntések, bankadó, egy sor ágazatra kivetett válságadó, megsínylik a magánnyugdíj pénztárak, ám a miniszterelnököt ünneplik (egy híradás szerint egyenesen ütemes tapssal) a tőkések alapítványánál. Az oligarchákat csöppet sem látszik zavarni az oligarchákat ostorozó retorika.

 Nem támadja a tőkét, miért is tenné a kapitalizmus fellegvárában, Barack Obama, viszont kétségtelenül meg szeretné reformálni az amerikai társadalmat, az egészségügyet részben már sikerült is neki, s híveinek vágya, ellenfeleinek vádja szerint az európai szociáldemokrata modellhez hasonlót próbálna létrehozni az Egyesült Államokban. S emiatt ugyanolyan vad támadásoknak van kitéve tőkés körökből, mint hajdan a nagy példakép, Franklin Roosevelt, aki megreformálta és ezzel meg is mentette ezt az amerikai kapitalizmust.

FDR reformjai ellen is "népi mozgalom" indult, szintén hangzatos és az amerikai alkotmányra hivatkozó szólamokkal, Amerikai Szabadság Ligának nevezték és bőven el volt látva pénzzel, utóvégre a nép olyan milliárdos tagjai állták számlát, persze diszkréten, nem az első sorokban tolongva, mint a DuPont fivérek. A New Dealt, benne a társadalombiztosítással, a munkatörvényekkel kikiáltották "szocializmusnak", s meg akarták hiúsítani Roosevelt (első) újraválasztását.

Obama ellenében Tea Party, ha úgy tetszik (és tudatosan pártot felidézve) Teadélután néven szerveződött mozgalom, amelyet nem kisebb buzgalommal reklámoznak és álcáznak. A mai elnök is megkapja a magáét, a szélsőjobb váltakozva nevezi szocialistának, komcsinak, de nácinak is, nem szólva a középső neve, a Hussein kínálta meggyanúsításokról. A Tea Party egyelőre a most novemberi kongresszusi választásokra kaparintott el egy sor republikánus jelöltséget, mintegy előkészítve az utat a soraikból kikerülő elnökjelöltnek Obama legyőzésére. Bár elemzések szerint a jobboldalt csak látszólag forgácsolja szét a szélsőjobb térnyerése, sőt inkább segíti, amit az is sejtet, hogy Bush stratégája, Rove is ott áll a háttérben. Miként e "népi" és "alkotmányvédő" mozgalmat is milliárdosok pénzelik: a New Yorker pár hete nagy cikkben mutatta ki, hogyan finanszírozzák a Tea Party-t ezúttal a Koch fivérek, akiknek együttes vagyonát csak a Bill Gates-é és Warren Buffet-é múlja felül. S hangadóinak a pénzen kívül biztosít fórumot a jobboldali médiabirodalom gazdája, Ruppert Murdoch, akinek hírtévéje, a Fox News foglalkoztatja e mozgalom vezéreit, Glenn Beck kommentátort és Sarah Palint, aki legutóbb McCain alelnökjelöltje volt és esélyes a republikánus elnökjelöltségre is.

Hiába hiányolja hát egy nekibuzdult magyar ultraliberális publicista a honi Tea Pártot, követésre ajálva az "amerikai teadélutánosokat, akik nem hisznek...az állami egészségügyben , a kötelező társadalombiztosításban" : a mi milliárdosainknak aligha van okuk arra, hogy Orbán ellenében finanszírozzák. Vele éppenséggel teázhatnak is.

Avar János újságíró

Veszélyben a Móra Gimi

Miért is?

 2010.  július 15-e,  Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének  ülése

Az oktatásról vitáztak. Dr. Garai István Levente indítványozta, hogy a Móra Ferenc Gimnázium hatosztályos képzéséről és egy általános iskola jövőbeni bezárásáról szóló pontokat külön tárgyalják, külön szavazzák.

A továbbiakban vita alakult ki Kapus Krisztián és Garai István között a gimnáziumról annak okán, hogy Garai szerint a városi Fidesz nem először támadja a város legpatinásabb oktatási intézményét.

Abonyi Henrik, mint Kása Zsuzsa, a művelődési osztály vezetőjének megbízott helyettese elmondta, hogy a hatosztályos képzés megszűntetése mintegy félmillió forint pluszbevételt jelentene az általános iskoláknak. Abonyi a helyi Darvas József általános iskola igazgatója, majsai fideszes képviselő, de az előterjesztést Kása Zsuzsa jegyzi.

– Ezt az előterjesztést nélkülem, nélkülünk készítették – jelentette ki Rosta Ferenc, a gimnázium igazgatója, és kifejtette, hogy az iskola a távoktatás és a hatosztályos képzés miatt tud nullszaldósan működni. Manapság már ez önmagában is értékes, de az iskolai oktatás magas színvonalát jól jelzik az érettségi eredmények is. A hatosztályos képzés nélkül kibillen a gimnázium költségvetése az egyensúlyból. De ez nem gazdasági kérdés, hanem más jellegű – állítja Rosta, és kéri, hogy vegyék le a napirendről ezt a kérdést. Rosta Ferenc megszólalását gyér taps követte.

Garai név szerinti szavazást kezdeményezett,  Kapus Krisztián megkérdezte, mi ennek az értelme, Nánási Éva aljegyző magyarázata szerint az, hogy minden képviselő a saját szavával mondja ki az igent, vagy a nemet, ezek után a testület név szerinti szavazást tartott a hatosztályos képzésről.

Balla László (Fidesz-KDNP): nem

Bense Zoltán (Fidesz-KDNP): igen

Busa Imre (Fidesz-KDNP): tartózkodott

Dobronyi József (független, korábban az MSZP frakció tagja): tartózkodott

Endre Sándor (Fidesz-KDNP): nem

Ernyes László (MSZP): nincs

Ficsór József (független) : igen

Fliszár Károly (MSZP): nem

dr. Garai István Levente (MSZP): nem 

Gyenes Attila (Fidesz-KDNP): igen

Jankovszki Zoltán(Fidesz-KDNP): nem

Jászberényi László (korábbi MDF-es): igen

Juhász Miklós (Fidesz-KDNP): nincs

Kapus Krisztián (Fidesz-KDNP): igen

Kormányos Imre (MSZP): nem

Lőrinc Tibor (Fidesz-KDNP): igen

dr. Nemes-Nagy Tibor (Fidesz-KDNP):  nem 

Pap István (MSZP): nem

Pataki István (Fidesz-KDNP): nem

Retkes Illés(Fidesz-KDNP): nem

Seres Ferenc (független, korábban az MSZP frakció tagja): tartózkodott 

Tancsa János (MSZP): nem

Vida Pál (SZDSZ): nincs jelen

Végül 6 igen, 11 nem , 3 tartózkodás mellett - hála a nyíltszavazásos kezdeményezésének- megmaradhatott a gimnázium hatosztálya.

Lőrincz Tibor, a Fidesz frakcióvezetője tízperces szünetet kért. A szünetben fideszes frakcióegyeztetés zajlott, vélhetően azért, mert a frakció tagjai szétszavaztak, ki igent mondott, ki nemet, ki tartózkodott.

A szünet után Abonyi Henrik állt fel, és tett egy módosító javaslatot, amit 16 igennel megszavazott a testület. E szerint marad a hatosztályos képzés a Móra Ferenc Gimnáziumban, de megvizsgálják annak hatását az általános iskolákra. És a következő testület novemberben megtárgyalja a vizsgálat ereményét. (Forrás: Kiskunság Online, Kiskunfélegyháza.hu)

 Móra Gimi vs. Consti 1:0

2010. szeptember, Kiskunfélegyháza Constantinum Katolikus Gimnázium

A Constantinum 8 osztályos gimnáziumot indít. Néhány héttel ezelőtt még arról károgtak, hogy a Móra 6 osztályosa tönkreteszi az általános iskolai oktatást. Kapus Krisztián állítása szerint a város is jobban jár na azzal, ha leveszi a 6 osztályos képzéssel járó költségeket a város vállairól, nem terhelve ezzel annak költségvetését.

Az érem másik oldala az, hogy a Consti ehelyett jelentős bevételi forrásokhoz jutna és ezzel  együtt a  Móra Gimi létezése is veszélybe kerülne, de csak ha sikerül a hatosztályos képzést megszüntetni a novemberi testületi ülés folyamán.

Kíváncsian várjuk a folytatást...

A "keresztény-nemzeti" gondolat érvényességéről

Vannak páran 2010. körül Magyarországon, akik úgy vélik, a "keresztény-nemzeti" koalíció győzelmével csúcsot értünk. Forradalmi fordulatot vizionálnak. Egy rövid vizsgálatban annak járnánk utána, hogyan viszonyul a keresztény és a nemzeti gondolat a progresszióhoz.

A keresztény politika a politizáló katolikus egyházzal jelenik meg a színen. Az egyház maga is lényegében politikai szervezet - hiszen társadalomformáló szerepet vesz magára -, ám pártképviselete majd csak a XIX. század utolsó negyedében alakul meg. Ennek a keresztény politikának két irányzata van: a kereszténydemokrácia és a keresztényszocializmus. Van-e valami ezek mögött? Ha keresztény politikára gondolunk, valószínűleg jóhiszeműen a felebaráti szeretet eszméje jut eszünkbe. A jézusi szeretet eszméje, illetőleg egy olyan társadalom képe, amelyben mindenki mindenkit egyenlőnek tekint, illetőleg kölcsönösen segít. A jézusi szeretet mind a demokráciával, mind a szocializmussal elég jól összeegyeztethető. Csakhogy a kereszténydemokrácia és a keresztényszocializmus köszönőviszonyban sincs a kereszténység (krisztusi) eszméjével. Ezek üres szavak. A politizáló katolicizmus alapvetően a társadalom hierarchizáltságának fenntartására törekszik. Odafent a "tudós" papi elit, odalent a tudatlanságban tartott nép. Egy ilyen struktúra természetes módon is létrejön. A feladat tehát (a kereszténydemokraták és keresztényszocialisták számára) csupán ennek megőrzése, konzerválása. Beszédes, hogy a francia forradalom idejében micsoda dühöt éreznek a katolikus papok ellen. (Egész egyszerűen nyaktiló alá küldik sokukat, csak mert azok, amik.)

A nemzeti gondolat mögött, valljuk be, tartalmat is felfedezhetünk. A története 1789-ben indul, rögtön egy ellentét kibomlásával. Mi a nemzet? Kik a tagjai? - merül fel a kérdés. A hagyományelvű oldal szerint csakis a nemesség jelenti a nemzetet. A "plebejus" irányzat szerint viszont minden állampolgár, tekintet nélkül, melyik társadalmi osztályba tartozik. Világos, melyik irányzat képviseli a progressziót. Egy magára valamit is adó nacionalista 1789 és 1848 között liberális: legfőbb törekvése a jogegyenlősítés. Mi történik Magyarországon 1848/49-ben? A jobbágyság jogállását felszámolják, valamint megnyirbálják a nemesi előjogokat. Mégis a konzervatív nacionalizmus kerül ki győztesen. A forradalmat a konzervatív nacionalizmus erői verik le. Mi lesz a liberális nacionalizmus sorsa? Részleges sikerük megteremti a polgárosodás alapját. A továbbhaladásuk viszont akadályozott. A liberális nacionalizmus e kettős okból felszámolódik. Renegátjaik persze egészen 1918-ig kitartanak.

Ferenc József nacionalizmusa az 1789 előtti kormányzati rendszer visszatérése. A nemzeti oldalon újra feláll az uralkodóház (a "trón") és a katolikus egyház (az "oltár") szövetsége. További célja a nemzetállam valamilyen formában való érvényesítése - ami egy soknemzetiségű birodalomban csakis erőszak révén keresztülvihető.

A Horthy-rendszer pedig lényege szerint ugyanezt képviseli. Azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a királyt kormányzónak, a nemességet pedig úri osztálynak hívják. Holott a nemzetállam eszménye már 1848. szabadságharcában túlhaladottá vált.






Ami pedig a XX. századot illeti, a szabadságjogok kiterjesztése és a jogegyenlőség kivívása nem kifejezetten a keresztény és nacionalista mozgalmak sikere.

Az 1848. előtti fél évszázadban a liberális nacionalizmus képviselte a politika progresszív irányzatát. 1848-ban a nacionalizmus megszűnik haladónak lenni. A nemzetállam eszméje tűrhetetlenné válik mind a toleráns nyugaton, mind Közép-Kelet-Európa soknemzetiségű birodalmaiban. Hiszen (ez a legfőbb ok) a forradalomban a nemzetiségek aktívan részt vesznek. 1848. átstrukturálja a politika harcmezejét: a nemzetek közötti ellentét helyett a társadalmi osztályok közötti ellentét válik érvényessé.

A keresztény és nemzeti értékrend legfeljebb erkölcsi vonatkozásában védhető - politikai szempontból nem.

Iskolabörze: minden, amit a továbbtanulásról tudni kell vagy nem...???

Ebben az évben ismét meghirdette, az általános iskolát befejező diákok, szüleik számára a pályaválasztást, továbbtanulást segítő szakmai napot a Szakmaközi Művelődési Ház. A rendezvényre október 15-én került sor. 

Az iskolabörzén az érdeklődők beszélgetéseken, bemutatókon, vetítéseken vehettek részt, tájékoztatást kaphattak az iskolák által biztosított lehetőségekről. 

 

A börzét Balla László alpolgármester nyitotta meg, elmondta, a gyorsan változó világban nagy szükség az ilyen jellegű találkozókra ahol városunk középiskolái felkínálják a lehetőségeiket a végzős, nyolcadikos diákok számára. Az a régi magyar szólás, hogy a „Jó bornak nem kell cégér”, napjainkra már megváltozott, hiszen a jó bornak is kell a reklám, és a jó iskoláknak is kell a cégér. 

 Hozzátette: - „Remélem, hogy az iskolabörzén az érdeklődő diákok, és persze szüleik is sok olyan hasznos információhoz jutnak, mely segít a gyermekük pályaválasztásban, segít eligazodni a szakirányok útvesztőjében. Azt is örömmel veszem tudomásul, hogy az iskolák is igyekeznek alkalmazkodni a kor követelményeihez, és piacképes szakmákat kínálnak, melyek elvégzése után munkahelyet is találnak majd a diákok. 

De sajnos nem mindenki vehetett részt ezen a szakmai kiállításon.

Mester Ernő a Kiskunfélegyházi Összevont Álatalános Iskola Józsej Attila Általános Iskola tagintézményének igazgatója megtiltotta a 8. osztályosoknak, hogy meglátogassák a félegyházi középiskolák által a szakmaköziben szervezett továbbtanulással kapcsolatos iskolabörzét.

Miért?

Talán, hogy a "tanulás szentsége" ne sérüljön. Nem tudjuk.

De az biztos, hogy demokratikus jogaikban korlátozta a diákokat, mikor az utolsó tanóráról nem engedte el a diákokat az iskolabörzére.

Reméljük, hogy a diákok az iskolai  hétköznapok taposómalmában nem veszítik  el az álmaikat és a fantáziájukat, az önbecsülés és a szabadság érzetét.

Reméljük, hogy valaki egyszer ki áll a diákok jogaiért, s nem hagyja, hogy porba tiporják azt. 

"De talán még nincs minden veszve, a falat le lehet dönteni." Pink Floyd

Lőrincz vs. Kapus Round I.

A Kapus Krisztián vezette Fidesz(-KDNP) mint már korában is megírtuk fölényes  győzelmet aratott Kiskunfélegyházán, ám a helyzet még sem ilyen egyszerű Lőrincz "narancsvidék" Tibor számára, mivel  a saját körzetének számító 10-es számú választókörzetben csúfos vereséget szenvedett Ván Jenő (Civil Mozgalom)   ellenében.

Se baj gondolhatnánk, majd bejut listán, de sajnos a kompenzációs lista legvégére került Kapus Krisztián helyi pártelnök jóvoltából, így listás helyen sem került be a városunk kicsiny "parlamentjébe". 

A pártok ebben az esetben a bizottságokba szakértőként szokták delegálni képviselőként be nem jutott párttársukat. Ugyanannyi fizetés, s gyakorlatilag ugyanolyan szavazati jog is jár nekik a bizottságon belül, mint  a választók által delegált egyéni illetve listán bejutott képviselőknek.

DE - sajnos még egy de  - övezi Lőrincz Tibor eddig oly sikeres pályafutását a félegyházi önkormányzat berkein belül. 

Ki? A "kommenista" MSZP, a "libsi" LMP, a "nemzeti radikális"((fasiszta)) Jobbik, vagy éppen  a Civil Mozgalom...stb.

Nem, maga Kapus Krisztián polgármesterként hozott rendeletével megtiltotta, hogy korábbi önkormányzati képviselők tölthessenek be bizottságon belüli szakértői posztokat.  

Miért? Talán, hogy korábbi politikai ellenfelei ne juthassanak be, így a stratégiailag oly fontos bizottsági posztokba, NEM, ez csupán csak szegény Lőrincz Tiborra vonatkozik.

Nem volt elég jó pártkatona, nem volt eléggé engedelmes, vagy éppen az volt a baj, hogy voltak saját gondolatai.

Nem tudjuk, de az biztos - hogy szembekerült Kapussal -  és Lőrincz ki lett "picsázva" az  önkormányzatból.

Lőrincz vs. Kapus Round I.: 0-1

Újra Fidesz(-KDNP) a városvezetésben Félegyházán

  A Fidesz vasárnap nagy győzelmet aratott városunkban, a félegyházi választópolgárok több, mint felének távolmaradása mellett. Kapus ezt úgy értelmezte, hogy Félegyháza egységesen kifejezte, amit akar (a távolmaradók, mind engedélyezték irányát).

A Fidesz már 2006-ban is elérte többségi mandátumarányát a városi képviselő-testületben,  akkor ugyanis 52%-os  arányt értek el a jelenlegi  64%-hoz képest. A félegyházi Fidesz-KDNP, mint korábban is győzelmét a városi ellenzék megosztottságának, s az időközben létrejött kisebb pártok  kompromisszumra való képtelenségének köszönhette. Most is ennek tudható be, hogy jelentős szavazati arányát ennyire durván meghaladta mandátumaránya. Persze önmagában is nagy a szavazati arány így. "A városnak soha nem volt még Fideszes polgármestere. A képviselő-testület összetételében is majd kétharmados a jobboldali városatyák száma. Ez arra kötelez bennünket, hogy végre megtegyük azt a feladatunkat, amire régóta vár Kiskunfélegyháza." (Kapus Krisztián)       

Kérdés 2006-tól miért nem tették meg?

Így, ha Fidesz egységes felhatalmazásról beszél (és más érv helyett erre hivatkozva változtat meg szabályokat), akkor 4 év múlva a városi folyamatokért teljes felelősséget is kell vállalnia. Mondhatni 2014-ben a felelős...