Az Országgyűlés a napokban fogadta el a médiaalkotmányt, amely az utolsó volt a média szabályozásáról hozott törvények sorában. Ezzel teljesedett be az új médiarendszer, amelyben a kormány elfoglalta a médiairányítás kulcspozícióit. Az új törvényről újságírók és szakértők véleményét kértük. Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a médiaalkotmány az igazán vitatott sajtóirányítási rendszerről nem rendelkezik.
2010. június 11-én öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek két fideszes képviselő. Az ellenzék, továbbá magyar és nemzetközi szervezetek tiltakozásai ellenére a közmédiumok és a médiafelügyeleti rendszer radikális átalakítását célzó javaslatok nagy részét a Parlament kétharmados kormánypárti többséggel megszavazta. Elfogadták az alkotmánymódosításról, a médiahatóság és a közmédiumok szerkezetének átalakításáról és a sajtószabadságról valamint a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló részt is, mely utóbbit utolsóként, november 3-án szavaztak meg.
– A november 2-án elfogadott úgynevezett médiaalkotmány sokat és kedvezően változott a tervezet júniusi benyújtása óta. A 31 pontban leírt javaslataim közül többet is elfogadtak az előterjesztők, majd a végszavazáskor a parlament is - mondta a 168 Órának Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke.
– A november 2-án elfogadott úgynevezett médiaalkotmány sokat és kedvezően változott a tervezet júniusi benyújtása óta. A 31 pontban leírt javaslataim közül többet is elfogadtak az előterjesztők, majd a végszavazáskor a parlament is - mondta a 168 Órának Dr. Halák László, a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke.
Az eredeti tervezet hatályon kívül helyezni javasolta az 1986-os sajtótörvény 3. paragrafusának első bekezdését, amely szerint: aki a sajtószabadsággal visszaélve bűncselekményt követ el, bűncselekmény elkövetésére felhív, közerkölcsöt és személyiségi jogokat sért, az vét a sajtószabadság ellen. A most elfogadott törvény viszont a sajtótörvény szövegével azonos fogalmazásban tartalmazza ezt a fontos szabályt.
Hasonlóan jelentős változás – a válaszadás jogának a helyreigazítást helyettesítő szabályozása helyett – a helyreigazítás bevált módszerének további törvényes alkalmazása - hangsúlyozta a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke.
Hasonlóan jelentős változás – a válaszadás jogának a helyreigazítást helyettesítő szabályozása helyett – a helyreigazítás bevált módszerének további törvényes alkalmazása - hangsúlyozta a MÚOSZ etikai bizottságának elnöke.
Sajnos lényegében nem módosult viszont az „oknyomozó újságírást” segíteni hivatott 8. paragrafus. Továbbra is mentesíti ugyanis az eljárás alól azt a tartalomszolgáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló szerződéses viszonyban lévő személyt, aki bűncselekmény leleplezése érdekében megsérti más szabadságjogát.
A törvényhely több sebből is vérzik - jelentette ki Halák László. Ha tényleg az „oknyomozó újságírókra” vonatkozik, szólhatna úgy a törvény, hogy „annak a tartalomszolgáltatónál, tények, vélemények, alkotások szolgáltatására munkaviszonyban, vagy más munkavégzésre irányuló szerződéses viszonyban lévő személynek” a mentesítésére törekszik, és nem tenné lehetővé, hogy akár a portás is törvényt sérthessen.
Az „oknyomozó újságíró” törvénytelenségét támogató állásponttal sem értek egyet - szögezte le a médiaszakértő. Ez a szakasz nyilván a javaslatok alapján egészült ki a második bekezdéssel, amely a sérelemmel okozott gazdasági kár megtérítéséről rendelkezik. De mindez mit sem változtat azon az általános szabadságjogokat sértő állásponton, miszerint ha a személyiségi jogaimat megsértik, de nem bizonyul valósnak a sértő gyanúja, akkor is kénytelen vagyok eltűrni a sérelmet.
Megjegyzem: a médiaalkotmány az igazán vitatott sajtóirányítási rendszerről nem rendelkezik. Olyan ez, mintha köztársaságunk alkotmánya nem foglalkozna a kormányzással.
A törvényhely több sebből is vérzik - jelentette ki Halák László. Ha tényleg az „oknyomozó újságírókra” vonatkozik, szólhatna úgy a törvény, hogy „annak a tartalomszolgáltatónál, tények, vélemények, alkotások szolgáltatására munkaviszonyban, vagy más munkavégzésre irányuló szerződéses viszonyban lévő személynek” a mentesítésére törekszik, és nem tenné lehetővé, hogy akár a portás is törvényt sérthessen.
Az „oknyomozó újságíró” törvénytelenségét támogató állásponttal sem értek egyet - szögezte le a médiaszakértő. Ez a szakasz nyilván a javaslatok alapján egészült ki a második bekezdéssel, amely a sérelemmel okozott gazdasági kár megtérítéséről rendelkezik. De mindez mit sem változtat azon az általános szabadságjogokat sértő állásponton, miszerint ha a személyiségi jogaimat megsértik, de nem bizonyul valósnak a sértő gyanúja, akkor is kénytelen vagyok eltűrni a sérelmet.
Megjegyzem: a médiaalkotmány az igazán vitatott sajtóirányítási rendszerről nem rendelkezik. Olyan ez, mintha köztársaságunk alkotmánya nem foglalkozna a kormányzással.
2010. június 11-én, pénteken délután öt előterjesztést tartalmazó – a nyilvánosság teljes mellőzésével, szakmai-közigazgatási egyeztetés nélkül előkészített – átfogó médiacsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek Cser-Palkovics András és Rogán Antal. A közmédiumok és a médiafelügyeleti rendszer radikális átalakítását célzó javaslatokat június 14-én, hétfőn általános vitára alkalmasnak minősítette a kulturális és sajtóbizottság, így a parlamenti vita még aznap este megkezdődött.
Azóta több hazai és nemzetközi sajtószervezet is tiltakozott a magyar kormány médiaszabályozási tervei ellen. Az Európai Újságíró Szövetség, az EBESZ, az IPI és a Seemo a törvényjavaslatok visszavonására szólította fel a kormányt és nyilvános konzultációt sürget. Az Alkotmányt módosító részt, a médiaszabályozási intézmények valamint a közmédiumok szerkezetének átalakítását célzó csomagokat elfogadta az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszak alatt. (A köztársasági elnöknek eddig elküldött négy, a módosításokat is tartalmazó törvényjavaslat közül eddig az alkotmánymódosítás és a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításának szövege érhető el a Parlament honlapján.)
A médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat parlamenti tárgyalását őszre halasztották, a szakmai véleményeket augusztus végéig fogadták be az előterjesztők, majd a Kulturális és sajtóbizottság október elején újra konzultált a civilekkel.
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 10-én nevezte ki Szalai Annamáriát, az ORTT Fidesz által delegált tagját az NHH és az ORTT összevonásával létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, augusztus 11-ikei hatállyal, kilenc évre.
(http://www.emasa.hu)
Azóta több hazai és nemzetközi sajtószervezet is tiltakozott a magyar kormány médiaszabályozási tervei ellen. Az Európai Újságíró Szövetség, az EBESZ, az IPI és a Seemo a törvényjavaslatok visszavonására szólította fel a kormányt és nyilvános konzultációt sürget. Az Alkotmányt módosító részt, a médiaszabályozási intézmények valamint a közmédiumok szerkezetének átalakítását célzó csomagokat elfogadta az Országgyűlés a nyári rendkívüli ülésszak alatt. (A köztársasági elnöknek eddig elküldött négy, a módosításokat is tartalmazó törvényjavaslat közül eddig az alkotmánymódosítás és a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításának szövege érhető el a Parlament honlapján.)
A médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat parlamenti tárgyalását őszre halasztották, a szakmai véleményeket augusztus végéig fogadták be az előterjesztők, majd a Kulturális és sajtóbizottság október elején újra konzultált a civilekkel.
Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 10-én nevezte ki Szalai Annamáriát, az ORTT Fidesz által delegált tagját az NHH és az ORTT összevonásával létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének, augusztus 11-ikei hatállyal, kilenc évre.
(http://www.emasa.hu)
168 óra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése