Kevés területe van a tudománynak, ahol a világelsők között vagyunk - ezek egyike a gabonanemesítés. Abban a kutatásban is elöl járunk, amely azt vizsgálja, hogyan hat a gabonafélékre a klímaváltozás, a kevesebb csapadék, az enyhébb tél és a szélsőségesebb időjárás.
Hatvan éve sikeresen dolgozik az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, s ez annak köszönhető, hogy követni tudták a különböző korszakok igényeit. A szocialista érában az volt az elsődleges kutatási szempont, hogyan lehetne minél nagyobb mennyiséget termelni a Magyarországon élő embereknek, és hogyan lehet bőségesen exportra is juttatni (a kommunista országok "éléskamrájaként", kőolajért vagy húsért cserébe).
Aztán jöttek a kilencvenes évek és a dilemma: hol a helye egy állami, mezőgazdasági kutatóintézetnek a társadalomban és a tudományos életben? "Úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk azt, amit a multinacionális agrárcégek: a piacorientált nemesítést. Az, hogy a hazai kultúrnövények génállományának részletes kutatásába, az úgynevezett prebreedingbe (vagyis nemesítés-előkészítésbe) fogtunk, azért volt ésszerű döntés, mert Magyarországon a termőterületek kétharmadán gabonafélék nőnek, és rizikós lett volna pusztán a külföldi kutatások eredményeire hagyatkozni" - meséli Bedő Zoltán, a kutatóintézet igazgatója.
De ez csak egyike az intézetben folyó sokrétű munkának. Itt kísérletezik ki, miként lehet a búza a gombákkal szemben ellenállóbb, itt tanulmányozzák a stressztényezők (biotikus: növényi betegségek, abiotikus: fagy, aszály, hő) által kiváltott élettani hatásokat, és hozzák létre a velük szemben ellenálló genotípusokat, nemesítik a kukoricát, figyelik a gabonafélék ivaros folyamatait sejt- és molekuláris szinten, és nem utolsósorban foglalkoznak a biotermesztéssel. "Utóbbiban, az ökológiai gazdálkodásra szánt növények nemesítésében az elsők között vagyunk a világon" - magyarázza az igazgató.
A sokfajta növénynemesítési módszer között az ősi magyar gabonafajtákból (alakor, tönke) is állítanak elő új fajtákat, amelyek az egészségesebb táplálkozásban játszhatnak fontos szerepet. Az alakor például nemcsak fehérjeminősége, hanem íze miatt is kiemelkedik az általánosan használt búzafélék közül, emésztési szempontból pedig jobb az élettani hatása, mert lassan szívódik fel a gyomorban, keveset fogyasztva is jóllakottságérzetet ad, így a vércukrot sem nyomja fel.
Bedő Zoltán és munkatársai szerint egyértelmű, hogy a kukoricatermesztés övezete Európában még északabbra fog tolódni, a mi zónánkban pedig a kevésbé vízigényes növények termesztése kerül előtérbe. Ahol mégsem, ott az öntözést kell fejleszteni. A szén-dioxid-koncentráció növekedése miatt várhatóan kevésbé lesznek hidegek a telek, így elképzelhető, hogy kevésbé lesz szükség télálló növényekre, a melegben a gabonák mennyisége nőhet, beltartalmuk viszont romolhat.
A klímaváltozással kapcsolatos kutatások harminc éve folynak Martonvásáron, és úgy látják, az éghajlatváltozásban csak egy dolog egyértelmű: a gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek. A nagyon csapadékos vagy nagyon száraz évek, illetve az extrém hideg telek. Az intézetben ezért igyekeznek a növények ellenálló képességét növelni. Időben megismerni a növények védekező és szabályozási folyamatait azért, hogy megváltozott éghajlat alatt is meglegyen a mindennapi kenyérhez való.
"Egy kutatóintézet számára az is elengedhetetlenül fontos, hogy bekerüljön a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Számunkra csak jót hozott az EU-csatlakozás" - mondja Bedő Zoltán. Magas színvonalú munkájának köszönhetően a martonvásári intézet már a nyolcadik EU-projektben vehet részt, 2008 óta a globális klímaváltozás hatását vizsgálva a gabonákon, egyfajta regionális mezőgazdasági kutató- és képzőközponttá válva Kelet-Közép-Európában.
Heti Válasz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése